Óriási megszorításokra készülhet a közszféra és a munkaügy?!

"A mélyreható reformokhoz igazi viták kellenek, amelyekből kikristályosodik, mit kell tenni" - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök egy tegnapi konferencián. Megoldásként a rendezvényen elhangzott többek között a CEMI (Central European Managemenet Intelligence) átfogó gazdasági tanulmánya is, mely a korábbi tanulmányokhoz és kutatásokhoz hasonlóan egyetlen kiútként a közszféra radikális átalakítását és rendkívül komoly megszorító intézkedéseket javasolt.

Mint arról a konferencián Orbán Krisztián a CEMI ügyvezető igazgatója helyzetértékelésében beszámolt, Magyarország jelenleg "ördögi körben" van, amiből igen nehezen lehet kiszállni. A kirívóan magas költségvetési hiány által indukált magas adóterhek, az alacsony foglalkoztatási szint és a foglalkoztatás nehézkes növekedési tendenciája elérkezett egy olyan pontra, amikor már mindenképpen váltani kell, drasztikus lépésekkel. A magyar gazdaságpolitika helyreállításának előfeltétele, hogy közel 4 százalékos hiánycsökkentést produkáljunk és ezen felül másfél százalék többletforrást is biztosítsunk a jövőbeni stabilizálás érdekében. Ez hozzávetőlegesen 1000-1300 milliárd forintos költségcsökkentési program kivitelezését jelenti. Ahol pedig a megszorítások lehetségesek: közkiadások csökkentése és bevételek növelése. Ergo: elbocsátások, bérek visszaszorítása és adók növelése.

A CEMI kutatási eredményei által alátámasztott javasolt intézkedéscsomagban két prioritásra osztották az intézkedéseket. Elsőként olyan lépéseket javasoltak, amelyek azonnali költségcsökkentő, állami bevételnövelő jelleggel rendelkeznek. Így adóváltozásokat kéne bevezetni, a középső és felső áfakulcsot 3 százalékkal növelnék, a kamatjövedelmeket megadóztatnák, a társasági nyereségadót 18 százalékra emelnék. További lépésekként a TB bevételrendszerét átalakítanák oly módon, hogy a nyugdíjjárulékon kívül minden egyéb járulékot egyösszegűvé tennének, az szja felső kulcsának jövedelemhatárát pedig 3,4 milliós összeghatárra emelnék. Az első látszatra bevételcsökkentő lépések sokkal olcsóbbá tennék a foglalkoztatást, ami hosszú távon komoly pluszbevételt eredményezne.

Rövid távon szintén hiányt, míg hosszabb távon komoly bevételt szolgálna -a más tanulmányok és eddig felröppent hírek szerint szintén javasolt- közszféra-leépítés, illetve a CEMI által is szükségesnek tartott közszférában dolgozók bérének két évig történő teljes befagyasztása. Ezen felül megemelnék a nyugdíjkorhatárt -mint arról korábbi "Emelni kell a nyugdíjkorhatárt - Dolgozz, amíg 74 éves nem leszel!" című cikkünkben is írtunk- és ösztönöznék a tovább foglalkoztatást. Szintén megszorító intézkedésként számíthatunk a gyed munka melletti folyósításának további ösztönző jellegű módosítására.

Az eddigi összes javaslat komoly megszorításokat irányzott elő a munkaügy terén. Többek között az államigazgatási bérek két éves befagyasztásával 225 milliárdos, az 50 ezres javasolt államigazgatási létszámleépítéssel 95 milliárdos, a 40 ezres javasolt közoktatási elbocsátással 60-80 milliárdos megtakarítást remélnének. A tanárok bérezési struktúrájának felülvizsgálatát is szükségesnek tartják, a felsőoktatásban résztvevők számát pedig 20-40 milliárdos megtakarítás reményében csökkentenék.

Járai Zsigmond jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzethez az elmúlt évek gazdaságpolitikai tényezőin kívül a "a vezető elit morálja" is nagyban felelős. Éppen ezért a jegybankelnök szerint mivel a társadalom már nem fogadja el az ő döntéseiket, mindenképpen nemzetközi szervezetek bevonása szükséges a sikeres struktúra-váltáshoz.

A Concorde Rt. vezérigazgatója, Jaksity György ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az intézkedések halaszthatatlanok, mivel az eddigi gazdasági összeomlás is csak "az általános világgazdasági optimizmus" miatt nem következett be az elmúlt esztendőkben. A leépítések és megszorítások tehát elkerülhetetlenek.


A NOL értesülései nyomán