Oroszországban nem csak VB, tüntetés is zajlik
Több tucatnyi orosz városban megmozdulást tartottak a nyugdíjkorhatár várható emelése ellen - írja az MTI.
A tiltakozásokat olyan településeken tartották meg, amelyek nem rendeznek mérkőzéseket a labdarúgó világbajnokság alkalmából, s amelyeken emiatt nem korlátozták a politikai tömegrendezvényeket. A szakszervezetek által is támogatott demonstrációk szervezői között többen Alekszej Navalnij ellenzéki politikus követői, de a parlamenti pártok közül a kommunisták, a liberális demokraták és az Igazságos Oroszország tagjai is felléptek a tervezett reformmal szemben.
A legnagyobb, mintegy 3 ezer fős megmozdulást Omszkból jelentette az orosz média, néhány másik városban több százan gyűltek össze. Moszkvában mint világbajnokságot rendező városban, a helyi hatóságok nem tartottak egyeztetést lehetséges megmozdulásokról.
A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev miniszterelnök június 14-én, a vb nyitónapján terjesztette elő. Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel.
Oroszországban - pontosabban akkor még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A reformmal szemben - a szovjet korszakban elért szociális vívmányokhoz való ragaszkodás mellett - sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.
MTI
A legnagyobb, mintegy 3 ezer fős megmozdulást Omszkból jelentette az orosz média, néhány másik városban több százan gyűltek össze. Moszkvában mint világbajnokságot rendező városban, a helyi hatóságok nem tartottak egyeztetést lehetséges megmozdulásokról.
A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev miniszterelnök június 14-én, a vb nyitónapján terjesztette elő. Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel.
Oroszországban - pontosabban akkor még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A reformmal szemben - a szovjet korszakban elért szociális vívmányokhoz való ragaszkodás mellett - sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.
MTI
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele