Összefügg a hűtlenség a jövedelmekkel
Csapodárabbak azok a férjek, akik kevesebb pénzt keresnek feleségüknél, mi több, anyagilag még függnek is tőlük.
A felfedezés egy brit tanulmány készítőinek köszönhető. Az Cornell Egyetem kutatóinak számításai szerint ötször nagyobb az esélye a megcsalatásra az olyan nejnek, aki többet keres férjénél. A tudósok szerint a férfi hűtlenkedésével ellensúlyozza érzelmi fájdalmát, hogy nem ő a - hagyományos szereposztás szerinti - fő kenyérkereső.
A tanulmányt az Amerikai Szociológiai Társaság éves közgyűlésén ismertették Washingtonban. A hír kapcsán a The Daily Telegraph című brit lap megjegyezte, hogy Nagy-Britanniában 2,7 millió brit nő keres jobban a párjánál.
A kutatók szerint a két nem jövedelmének már a túl közeli szintje is ingatagabbá teszi a házasságot. A legstabilabbak - pusztán jövedelmi szempont alapján - azok a párkapcsolatok, amelyekben a feleség 25 százalékkal keres kevesebbet férjénél. Ha ennél kisebb a különbség, növekszik az esélye a férj hűtlenségének.
A félrelépkedésre mindazonáltal nemcsak a nejüknél kevesebbet kereső férfiak hajlamosak fokozottabban, hanem a feleségüknél sokkal nagyobb jövedelemre szert tevők is. Ők persze nem kisebbségi érzésüket kompenzálják csapodársággal, hanem élnek a sok pénzt adta lehetőséggel, nevezetesen, hogy könnyebb eltussolni hűtlenségüket. Emellett a kísértés is nagyobb az esetükben, például üzleti utak okán.
Ami a szebbik nemet illeti, éppen fordított a pénzkereset és hűtlenség összefüggése. Minél inkább rászorul egy feleség a férjére, annál kevésbé csapodár. A teljesen "férjfüggők" 75 százalékkal kisebb eséllyel lépnek félre, mint a férjükhöz hasonlóan keresők. A jelenség magyarázataként a kutatók részben azt hozzák fel, hogy a férjüktől függő nők közül sokan teljesen elégedettek a hagyományos - az otthon melegét őrző - szerepkörrel, lehetőségük is beszűkültebbek a csalfaságra. Mások ugyan elkalandoznának, ám félnek az anyagi következményektől.
A hűtlenség mindazonáltal nem oly gyakori, mint ahogy a közhiedelemben él. Egy esztendőnyi időszakra vonatkozón a férfiaknak csak a 3,8, a nőknek pedig csupán az 1,4 százaléka vallotta be, hogy hűtlenkedett.
A csapodárság egyébként ritkább a rendszeresen templomba járóknál és a magasabban iskolai végzettségűeknél.
A tanulmányt az Amerikai Szociológiai Társaság éves közgyűlésén ismertették Washingtonban. A hír kapcsán a The Daily Telegraph című brit lap megjegyezte, hogy Nagy-Britanniában 2,7 millió brit nő keres jobban a párjánál.
A kutatók szerint a két nem jövedelmének már a túl közeli szintje is ingatagabbá teszi a házasságot. A legstabilabbak - pusztán jövedelmi szempont alapján - azok a párkapcsolatok, amelyekben a feleség 25 százalékkal keres kevesebbet férjénél. Ha ennél kisebb a különbség, növekszik az esélye a férj hűtlenségének.
A félrelépkedésre mindazonáltal nemcsak a nejüknél kevesebbet kereső férfiak hajlamosak fokozottabban, hanem a feleségüknél sokkal nagyobb jövedelemre szert tevők is. Ők persze nem kisebbségi érzésüket kompenzálják csapodársággal, hanem élnek a sok pénzt adta lehetőséggel, nevezetesen, hogy könnyebb eltussolni hűtlenségüket. Emellett a kísértés is nagyobb az esetükben, például üzleti utak okán.
Ami a szebbik nemet illeti, éppen fordított a pénzkereset és hűtlenség összefüggése. Minél inkább rászorul egy feleség a férjére, annál kevésbé csapodár. A teljesen "férjfüggők" 75 százalékkal kisebb eséllyel lépnek félre, mint a férjükhöz hasonlóan keresők. A jelenség magyarázataként a kutatók részben azt hozzák fel, hogy a férjüktől függő nők közül sokan teljesen elégedettek a hagyományos - az otthon melegét őrző - szerepkörrel, lehetőségük is beszűkültebbek a csalfaságra. Mások ugyan elkalandoznának, ám félnek az anyagi következményektől.
A hűtlenség mindazonáltal nem oly gyakori, mint ahogy a közhiedelemben él. Egy esztendőnyi időszakra vonatkozón a férfiaknak csak a 3,8, a nőknek pedig csupán az 1,4 százaléka vallotta be, hogy hűtlenkedett.
A csapodárság egyébként ritkább a rendszeresen templomba járóknál és a magasabban iskolai végzettségűeknél.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki kérdez: Szabó Zsuzsanna
Az egykori orvos kitálal a brit állami egészségügyről