Őszre új tb-törvényt ígér a miniszter

Mindenki csípőből tüzel, az egészségügy át van politizálva; remélem, le tudom nyugtatni a felkorbácsolt indulatokat, arra készülök, hogy kitöltöm a jelenlegi parlamenti ciklust – fogalmazott Székely Tamás egészségügyi miniszter a Figyelőnek.

Mint hozzátette, nem válságmenedzseri szerepre érkezett a minisztériumba, hanem azért, hogy folytassa az elődei által megkezdett reformokat. Bár az ellenzék és a szakmai szervezetek füstölgő romokról, totális pusztulásról beszélnek, Székely úgy véli, az eddigi intézkedéseknek volt pozitív hozadéka.

Így például a jogviszony ellenőrzésének bevezetése, a járulékfizetési fegyelem javulása, az E-alap egyensúlyba hozatala, a betegjogok és a szolgáltatások nívója felett őrködő Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása, vagy például a gyógyszerek és gyógyászati eszközök befogadásának transzparenssé válása.

Ősszel lehet új tb-törvény

A tervek szerint az új egészségbiztosítási koncepciót már ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés. Lapunk a miniszterrel folytatott beszélgetés során felvetette: ha a kormánypárt azt nézi, milyen koncepcióhoz szerezhető meg a parlamenti többség, félő, sérül majd a szakmaiság, s így ismét zsákutcába jut az egészségbiztosítási ágazat.

Székely Tamás erre csupán ennyit jegyzett meg: „Bevallom őszintén, nem tartok ott, hogy parlamenti matematikai számításokba kezdjek.” Koncepciója megalkotásánál két alapelvből indul ki: fenn kell tartani az egységes nemzeti kockázatközösséget, illetve erősíteni kell a biztosítási elvet.

Konszenzust akar a szakmával

Emellett fontos cél, hogy konszenzusra kell jutni mind a szakmai szervezetekkel, mind a politikai pártokkal. A feladat nem egyszerű, mivel sehol a világon nincs olyan szisztéma, amely mindenkinek megfelelne. Ráadásul csökkenő bevételekből kell egyre növekvő kiadásokat finanszírozni.

„Személyes véleményem, s ez megegyezik az MSZP szakmai álláspontjával is, hogy a kötelező egészségbiztosításban nincs szükség a magántőkére” – jelentette ki. Ugyanakkor a kiegészítő biztosítások területén természetszerűleg szerepet kaphatnak az üzleti befektetők.

A tárcavezető az egyezség reményében kész tárgyalásokat folytatni Mikola Istvánnal, az Orbán-kormány volt egészségügyi miniszterével is, jóllehet ő korábban azt nyilatkozta: hiú remény, hogy ez a kormány majd konszenzusos javaslatot tud az országgyűlés elé terjeszteni.

Székely bízik a szakmai szervezetek megnyerésében, s abban, hogy az országgyűlés egészségügyi szakbizottságának tagjaival is szót ért majd, pártállásra való tekintet nélkül. „Ha ott meg tudom győzni a képviselőket, saját frakciójukat is az ügy mellé állíthatják” – mondja bizakodva.

Az egészségbiztosítás átalakítása kapcsán úgy vélte, az OEP bizonyos funkcióit és jogosítványait erősíteni kell. Szakértői körökből a Figyelő úgy értesült, az OEP egyes jogosítványait a megyei egészségpénztárak kaphatnák meg.

A sarokszámok maradnak

A jelenlegi jogszabály szerint a megyei pénztárak az OEP-nek csupán a területi igazgatási szervei, valójában azonban a helyi szolgáltatókkal már ma sem az OEP központja szerződik, hanem a megyei pénztárak, s az ellenőrzést is decentralizáltan végzik.

„Volt OEP-vezetőként több olyan esetről is tudok, amikor helyben kezdeményeztek kontrollt, amire a központ megadta a felhatalmazást, sőt országos vizsgálat kezdődött” – utal arra, hogy a helyi igazgatási szervek önállóságának bővítésével is növelhető az egészségügyi forrásokkal való hatékony gazdálkodás.

Nem tart attól, hogy programjához nem lesz elegendő pénz, a jelenlegi struktúra átszabásával, rugalmasabbá tételével, s jogszabályváltozásokkal szabadítaná fel a rendszerben rejlő tartalékokat. A törvényi előírások szerint a regionális egészségügyi tanácsok (RET-ek) június végéig tesznek javaslatot a fekvőbeteg-ellátási rendszer átalakítására.

Nem lesz több aktív ágy

Ez azonban nem vonja maga után azt, hogy bizonyos kórházak újjáélednének, ugyanis az országosan, regionálisan és szakmacsoportos bontásban megállapított 2007-es sarokszámok keretein belül kell maradniuk. Magyarán, régión belül átcsoportosíthatnak kapacitásokat, az aktív ágyak száma azonban nem növekszik.

A miniszter szerint az anomáliák egy részét az is okozza, hogy 2007 elején a RET-ek nem vettek részt a kapacitások meghatározásában, holott ha azokat a szükségletekre, népegészségügyi mutatókra és szakmai szempontokra tekintettel alakították volna ki, akkor például 20 százalékkal emelkedhetett volna a járóbeteg-ellátás kapacitáskerete.

A megszűnő aktív ágyak, kórházi ellátások helyett a járóbeteg-intézményrendszerben lehetett volna a kieső szolgáltatásokat pótolni. „Ez elmaradt, ennek korrekciója készül” – mutatott rá Székely Tamás.