Perspektíva a válság sújtotta építőiparnak

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató által meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával létrejött projekt keretében "Boldogulás a XXI. század gazdasági világában" - Szakmai Konferencia zajlott 2009. június 26.-án az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskolában.

A projekt célja, hogy a gazdasági miatt kialakult építőipart is érintő állapotból egy pozitív ösztönzési rendszeren keresztül perspektívát adjon a szakma tanárainak, diákjainak, a versenyképes szakember-utánpótlás biztosításával. A konferencia Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének védnökségével került megrendezésre. A rendezvényen a budapesti Építőipari TISZK iskoláinak és 27 magyarországi építőipari szakképző és szakközépiskola mérnöktanárainak, szaktanárainak és gyakorlati oktatóinak képviselői vettek részt.

A szakmai konferencia Megyesi Csilla projektmenedzser megnyitó beszédével indult, majd Bihall Tamás MKIK oktatási és képzési alelnök részletezte az MKIK szerepét a moduláris szakképzésben. A résztvevők pontos képet kaphattak a Kamarai feladatokról és az eddig megvalósult eredményekről. A Fővárosi Polgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztályáról Ifi István ügyosztályvezető vett részt az eseményen, hangsúlyozva a projekt megvalósításának jelentőségét. A további programsorban szerepelt Nagy László, az NSZFI főigazgatójának előadása, aki az NSZFI azon feladatairól beszélt, amelyek a szakképzés fejlesztését nagymértékben érintik. Figyelemfelkeltő célzatú volt Cserkutiné Illyés Ágnes az NSZFI tanácsadójának, a "Magyarország környezeti mutatói" című előadása, amely a környezettudatosság aktualitását és fontosságát emelte ki táblázatokkal, diagrammokkal, képekkel alátámasztva. Szükség van a különböző szakmacsoportokban, így az építőiparban is a szemléletváltásra. Az alkalmazott technológiák közül azokra kell hangsúlyt helyezni, amelyeknek a környezet átalakításra gyakorolt hatása kevésbé terhelő.

Nem lehet közömbös számunkra munka- és lakóhelyeink kialakítása, de az sem, hogy létrehozásuk és használatuk milyen hatással van az ökológiai rendszerekre. Az emberközeli, környezetkímélő megoldások elsősorban a természetes anyagok felhasználásának előtérbe helyezésével valósíthatók meg, hiszen így az építési hulladékok visszaforgatásának aránya is nagy százalékban növelhető. A mihamarabbi, széleskörű szemléletváltás leghatékonyabban úgy érhető el, hogyha az egyes modulokba beintegráljuk a környezet megóvását célzó ismérveket az egyes szakmacsoportok moduláris képzései során.

A tananyag fejlesztésének mikéntjéről Bertalan Tamás a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének alelnöke adott átfogó képet előadása során. Beszélt a tananyagfejlesztés fogalmának, szerepének változásairól; arról, hogy a központi fejlesztések mellett a kompetencia alapú szakképzésben szükséges az intézményi, és szervezeti szintű tananyagfejlesztés, valamint a tananyagfejlesztés és felkészültség közti összefüggésekről.

Mihálka Nóra, az NSZFI munkatársa adott tájékoztatást a moduláris képzések során megszerzett ismeretek zárását jelentő szakmai vizsga részleteiről.

László Tamásné a projekt szakmai vezetője ismertette a projekt keretében eddig megvalósult tevékenységeket, mint a szociális alapú ösztöndíjat a nehezen beiskolázható szakmákban, amelyet az iskolai gyakorlaton résztvevő tanulók közül 31 diák nyert el és így hat hónapon át kap havi 12 ezer forintot. Ösztöndíjpályázat került meghirdetésre, egy felújításra szoruló épület újra felhasználásának tárgyában is, amelyre 2009. szeptember 20-i beadási határidővel várják a pályamunkákat.

A Karrierépítő program keretében elsőként, a munkaerőpiacra felkészítő, kompetenciát fejlesztő tábor valósult meg 2009. június 10-11-12.-én, Csopakon.
Ez a tábor helyszínt biztosított a környezetvédelmi verseny lebonyolítására, amelyben iskolánként négy csoport, összesen 64 fő vett részt. A verseny nyertes csoportjának tagjai fejenként tízezer forintot kaptak.

A külső gyakorlóhelyek munkáltatóinak tájékoztató előadást tartottak a moduláris képzésről; a tanárképzés megújítása érdekében pedig, hogy a felkészítést végző tanároknak legyen igénye az innovációk befogadására, önmaguk módszertani eszköztárának folyamatos megújítására, 2009 júniusától továbbképzések, tréningek, tanfolyamok is indulnak több helyszínen. Ezek a képzések tartalmaznak például módszertani felkészítést a korszerű oktatási technikákra, környezetvédelmi képzéseket a tanárok számára, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet szervezésében.

Építőipari Térségi Integrált Szakképző Központ

A TISZK a három építőipari szakképző iskola szakképzési tevékenységének összehangolására jött létre azért, hogy koncentrálja a képzési tevékenységüket, az erőforrásokat; egységes irányítási rendszert alakítson ki, biztosítsa az átjárhatóságot. Az alapozó iskolákból a tanulók a szakképző iskolában folytathatják tovább tanulmányaikat.

A TISZK-ben együttműködő iskolák önálló, saját pedagógiai program szerint dolgozik. Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás és felnőtt oktatás az alaptevékenységünk, és az YBLÉSZI iskolában a felsorolt szakmacsoportokban iskolai oktatás és felnőtt képzési tevékenység. Budapesten és az agglomerációban a TISZK iskolái domináns szerepet töltenek be az adott szakmacsoportokban.

Az alapító okiratok szerint a 3 tagiskolában szakközépiskolai alapozó képzés, a TISZK központban szakiskolai alapképzés, és az engedélyezett OKJ szakmákban szakmai vizsgára felkészítés folyik. Fő célunk az építőipar szakember-utánpótlásának képzése. A 2008/2009-es tanévtől az új OKJ modulrendszerű oktatása kerül bevezetésre. Várhatóan 2009-ben még 30-40 térségi integrált szakképző központ alakul Magyarországon. A regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak és a tiszkeknek fontos szerepük van abban, hogy keresletvezéreltté tegyék és a munkaerő-piaci igényekhez igazítsák a szakképzést.