Pokorni Zoltán: Szelektív a magyar iskolarendszer

A politikus azt mondta: a Nemzeti alaptanterv "olyan mértékben terjeszkedik túl, hogy azt képtelen megtanulni bármelyik gyermek", s illúzió, hogy ez a nemzet kulturális egységét szolgálja.

Pokorni Zoltán megjegyezte, "továbbmegyünk egy rossz úton, egy tananyagcentrikus úton, melynek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyermekekre", holott minden diák egyéni, külön figyelmet érdemelne, ideértve a legtehetségesebbeket is.

Kitért arra: az iskolafenntartás kérdését annak szétaprózottsága miatt át kellett gondolni, mert Európában a magyar iskola a legképtelenebb arra, hogy a szülők társadalmi állapotát ellensúlyozza, s így a szegény diákoknak a legkisebb az esélyük a felemelkedésre. Kiemelte: Magyarország adja a kontinensen a legkevesebb időt közpénzből tanórákra, emiatt a jómódúak kénytelenek pluszpénzért megvásárolni gyermekeiknek a tanórán felüli képzéseket.

Közlése szerint a kormányzat eredeti szándéka az volt, hogy az iskolák irányítási és működtetési feladatait az állam vegye át, azonban a vagyongazdálkodási bevételt és az iparűzési adót "nem tudta magához húzni a kormányzat" az önkormányzatoktól, ezért hagytak finanszírozási feladatokat a településeknél is. Rámutatott arra: az állam megkapja az iskolák szakmai-személyi irányítási jogait, az önkormányzat pedig a működtetés terhét, a pedagógusbért tehát az állam, a rezsiköltségeket pedig az önkormányzatok fizetik.

Az országgyűlési bizottság elnöke közölte, a jogszabályi változások közül egyedül a mindennapos testnevelés az, amelyet már most szeptembertől bevezetnek egyes évfolyamokon. Meglátása szerint ez jelentős gondot nem okoz ebben a tanévben, ugyanakkor a 2013-2014-es, illetve a 2014-2015-ös tanévben "lesznek gondok", mert akkor az iskoláknak sportolásra alkalmas helyiségeket kell építeniük, kialakítaniuk vagy bérelniük, hogy felmenő rendszerben a többi évfolyamon is megvalósuljon a mindennapos testnevelés.

Pokorni Zoltán azt mondta, a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptemberi bevezetéséhez szükséges pénz kifizetésére megvan a kormányzati szándék, a 2013-ra szóló költségvetési tervezetben ennek fedezetét elkülönítették.

Felvetette, hogy a pluszpénz "képes lesz-e különbséget tenni jó és rossz tanár között". Meglátása szerint ennek megállapításához pedagógusértékelési és -minősítési rendszert kell kidolgozni, hogy "csak azt finanszírozza a társadalom és gazdaság, ami teljesítmény".

Szólt arról is: nem tartja jó lépésnek, hogy előre hozott érettségit csak idegen nyelvből és informatikából, illetve olyan tárgyakból lehet tenni, amelyek oktatása a középiskolák 4. évfolyama előtt ér véget. Véleménye szerint meg kellett volna hagyni a 4 éves szakmunkásképzést a 3 éves mellett. A 2013-2014-es tanévtől bevezetendő, kizárólagosan 3 éves időtartamú szakképzésben a tanidő csökkenését a közismereti tárgyakon spórolják meg - állapította meg.

Philipp Haussmann, a kiadót fenntartó német Klett-csoport igazgatósági tagja elmondta: missziójuk, hogy azoknak segítsenek, akik a jövő nemzedékeit nevelik. Fontosnak nevezte, hogy az egészségügyi ismeretekre és a környezettudatosságra nevelés is szerepeljen a tantervekben, de úgy véli, "a döntő faktor" továbbra is a tanár marad.

A konferencián előadást tart még Rozmis Ildikó, Budapest Főváros Kormányhivatala hatósági osztályának vezetője, Gáspárné Szokol Márta ügyvéd, Gilicze Zoltán, a XII. kerületi önkormányzat oktatási és közművelődési irodájának vezetője, továbbá Gera Tibor és Lóczi Tünde közoktatási szakértő.