Már az óvodapedagógusokat is AI interjúztatja – egy jelentkezőnek elege lett

AI interjúztatta az óvodapedagógus-jelöltet

Giselle Au-Nhien Nguyen, aki az elmúlt 15 évben többek között ügyfélszolgálati munkatársként, közösségimédia-menedzserként, könyvesbolti eladóként, szövegíróként és könyvtári dolgozóként is dolgozott, nemrég szokatlan tapasztalatot szerzett az álláskeresés során. Miután elvégezte a kisgyermekkori neveléssel és általános iskolai tanítással foglalkozó mesterképzés első évét, egy óvodai állásra jelentkezett Ausztráliában.

A nonprofit szervezet által működtetett óvoda meghívta interjúra, a beszélgetést azonban nem egy HR-es vagy az intézmény vezetője, hanem egy mesterséges intelligenciával működő asszisztens végezte. Nguyen a The Guardianben megjelent véleménycikkében arról írt, hogy bár korábban már hallott az AI-alapú állásinterjúkról, a saját tapasztalata így is sokkolta.

A jelentkező felkészült az interjúra, a szokásos módon felöltözött, majd leült a laptopja elé. A beszélgetést egy személytelen hang indította el, amely a nevén szólította. A képernyőn csak saját magát látta egy kis videóablakban, ami már önmagában is kellemetlen érzést keltett benne.

Egy kis gondolkodási szünet miatt megszakadt az interjú

A beszélgetés során az AI olyan kérdést tett fel, amelyre a jelentkezőnek időre volt szüksége a válasz átgondolásához. Nguyen korábban azt a tanácsot kapta, hogy egy állásinterjún teljesen elfogadható néhány pillanatra megállni, ha valaki nehéz kérdést kap. Így is tett, a rendszer azonban megszakította az interjút.

A nő újra megnyitotta a kapott hivatkozást, és megpróbálta folytatni a beszélgetést. A helyzet annyira felzaklatta, hogy saját beszámolója szerint legszívesebben felkiáltott volna tehetetlenségében.

Az interjú végén az AI megkérdezte tőle, van-e kérdése a munkakörrel kapcsolatban. Nguyennek lett volna, ám az asszisztens csak az álláshirdetésben már szereplő információkat ismételte meg. Amikor további részletekre kérdezett volna rá, azt a választ kapta, hogy a pontosításokért egy vezetővel kell beszélnie.

A jelentkező számára különösen visszás volt, hogy éppen egy géppel kellett interjúznia, miközben a felmerülő kérdéseire végül egy ember tudott volna érdemben válaszolni.

Miért különösen ellentmondásos az AI használata az óvodai állásoknál?

Nguyen a következő napokban sem tudta kiverni a fejéből a történteket. Kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakmai fórumokon kérdezte meg, mások tapasztaltak-e már hasonlót. Beszámolója szerint a szakmabeliek, köztük tapasztaltabb szakemberek is megdöbbentek az eseten.

A nő szerint különösen nehezen érthető, hogy egy olyan munkakör betöltésénél alkalmaznak személytelen, automatizált kiválasztást, amelynek középpontjában a gyermekek gondozása, nevelése és a velük való személyes kapcsolat áll. Úgy vélte, hogy az ilyen fontos feladatokhoz szükséges munkatársak kiválasztását legalább részben emberi közreműködésre kellene alapozni.

A cikkében arra is kitért, hogy az intézmény honlapján mesterséges intelligenciával készített, nevelőket ábrázoló képeket talált. Ez tovább erősítette benne azt a félelmet, hogy az emberi munka és a személyes jelenlét egyre inkább háttérbe szorulhat.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor Ausztráliában a gyermekellátás helyzete is komoly kihívásokat jelent. Nguyen szerint különösen aggasztó, ha a munkaerő-felvétel során is gépekre bízzák az emberi kapcsolatokra épülő szakmák betöltéséhez szükséges döntések előkészítését.

A jelentkező végül visszavonta a pályázatát

Nguyen eleinte megpróbálta elfogadni a helyzetet, és abban bízott, hogy az AI-interjú csak a kiválasztás első lépése, amelyet később személyes beszélgetés követ. Szeretett volna hozzájárulni a helyi közösség életéhez, ezért nehezen mondott le a lehetőségről.

Végül azonban úgy döntött, visszavonja a jelentkezését. E-mailben részletesen megírta a szervezetnek, miért tartotta elfogadhatatlannak az interjú lebonyolítását. Beszámolója szerint a levél elküldése után több mint egy hónappal sem kapott választ, még annyit sem jeleztek vissza neki, hogy megkapták az üzenetét.

Így a teljes kiválasztási folyamat során egyetlen alkalommal sem beszélt az intézmény képviselőjével.

Az AI gyorsíthatja a toborzást, de nem pótolja az emberi kapcsolatot

A történet rávilágít az AI-alapú állásinterjúk egyik fontos korlátjára. Az automatizált rendszerek segíthetnek a jelentkezések feldolgozásában és a kiválasztás egyes lépéseinek felgyorsításában, de egy rosszul kialakított folyamat nem feltétlenül képes kezelni az emberi kommunikáció természetes elemeit, például a gondolkodási szüneteket vagy a visszakérdezéseket.

Az is kérdés, milyen benyomást alakít ki egy munkáltatóról az, ha a jelentkezőknek nincs lehetőségük valódi emberrel beszélni, és a felmerülő kérdéseikre sem kapnak érdemi választ. A kiválasztás ugyanis nemcsak a munkáltató számára jelent értékelési lehetőséget: az álláskereső is ekkor szerez első benyomást a leendő munkahelyéről.

Kép forrása: magnific