PwC: munkáltatóknak kedveznek a tervezett adómódosítások

"A tervezet egyszerűsítést hoz, viszont nem lendíti előre az országot a regionális adóversenyben. Az adócsomag a vállalkozások összterhelésének csökkentésére nem elegendő és egy sor további kérdést vet fel" - summázta véleményét Erdős Gabriella, a PwC cégtársa. A versenyképesség növeléséhez szerinte az jelenthetne forrást, ha az adófizetők köre szélesedne, az adóbevételek közelednének a valós jövedelmekhez. A javaslatnak vannak olyan elemei is, amelyek a stabilitás, a jogbiztonság ellen hatnak - tette hozzá.

Horváthné Szabó Beáta, a PwC adóosztályának igazgatója úgy vélekedett: bár a nettó jövedelemnél és a cégeket terhelő költségeknél mutatkozik pár ezer forintos elmozdulás, az élőmunka terhek várható csökkenése messze elmarad a szakértők által kívánatosnak tartott mértéktől.

Jó irányba mutató, jelzésértékű változásnak tartják a munkáltatók által fizetett tb-járulék csökkentését és, hogy a béreket terhelő kisadók adóalapja ezentúl a tb-alap. Ugyanakkor az, hogy a helyi iparűzési adó ezentúl nem vonható le, rontja a versenyképességet, egyes cégeknél a társasági adó növekedését is eredményezhetik a változtatások.

Az szja-ban a szakértők szerint inkább pontosításokra került sor. Az alacsonyabb, 18 százalékos adókulcsú sáv évi 1,7 millióról 2 millió forintra emelése számításaik szerint 54 ezer forintos jövedelemnövekedést jelent azoknak, akiknek jövedelme korábban elérte az 1,7 millió forintot, és adójóváírásra már nem volt jogosult.

A változások jóval kisebbek a kívánatos mértéknél, az egykulcsos adót a környező országokban már meglépték - mutatott rá Horváthné Szabó Beáta. A magánszemélyek számára sérelmes, hogy a különadót az ígéretekkel ellentétben nem törölték el, így aki bevallja magas jövedelmét, rosszul jár - hangsúlyozta. Azzal, hogy az áfa visszaigényléssel lakásfelújítás, háziápolás esetén csak 3,4 millió forintos jövedelemig lehet élni, a rendszer nem tesz érdekeltté a számlakérésben és bünteti azokat, akik bevallották magas jövedelmüket - mondta Horváthné Szabó Beáta.

A tervezett adóváltozások a PwC számításai szerint a munkáltatókat némileg kedvezőbben érintik, mint a munkavállalókat. A munkavállalók nettó jövedelme minimálbér esetén jövőre nem változik, átlagbér esetén 1.500 forinttal, afölött 4.500 forinttal emelkedik. A munkáltatókat terhelő összes költség a minimálbérnél 2.760 forinttal, fölötte 5.520 forinttal mérséklődik.

A szakértők problémásnak tartják a cégautók adózásának tervezett módosítását, ami, ha megvalósul, egy költségtérítés többszörös megadóztatásához vezet - hangsúlyozták. Az új szabályozás Horváthné Szabó Beáta szerint kiterjeszti az érintettek körét - például a nem magyar rendszámú autók után is fizetni kell - és megnöveli terheiket, a visszaéléseket ugyanakkor nem fogja teljes mértékben meggátolni. Erdős Gabriella hozzátette: problémásnak látják azt is, hogy egyidejűleg nem valorizálták a költségátalányt, aminek szerinte legalább az amortizációt fedeznie kellene, Egy 5 millió forintos autó esetén 45-50 forint lenne a reális mérték.

Erdős Gabriella aggályosnak tartja azt is, hogy az APEH mérlegelési jogköre kiszélesedett és a bizonyítási teher több esetben az adózókra nehezedik. Úgy vélekedett: nem életszerű, hogy az APEH becsülje meg egy-egy vállalkozás esetében, hogy mennyibe kerül egy beruházás, és milyen költségek jelentkeznek azzal kapcsolatban.

A bizonyítás folyamata szintén kétséges, hiszen a vállalkozó a számláin kívül mással nemigen tud "bizonyítani" az adóhatóság felé - mondta. A tervezet szerint a bizonyítási teher "alapos ok" esetén megfordulhat, a cégeknek kell bizonyítaniuk, hogy a költségek tényleg felmerültek.

A PwC adószakértője azt is kifogásolja, hogy az adóellenőrzések hatékonyságának javítása nem szerepel hangsúlyosan az intézkedések között, holott erre égető szükség volna annak érdekében, hogy ne kevesekre háruljon aránytalanul nagy teher.