Sorsfordító munkaerő-piaci program a Dél-Dunántúlon

A 600 millió forintos program nyolc és fél hónapig tartó képzésből, és egyéves foglalkoztatásból áll - mondta Nagy Ferenc foglalkoztatási tanácsadó.

A képzés a dán termelőiskolához hasonló módszerrel zajlik, azaz a munkanélküliek a termelés közben sajátítják el a kertészeti ismereteket. Emellett mentorok foglalkoznak a résztvevőkkel, akik nemcsak szakmai tudást kapnak, hanem életvitelt is tanulnak. A képzés után önkormányzatok, cégek, gazdálkodók zöldség- gyümölcsültetvényein dolgoznak.

A program 2009. márciusban kezdődött a Tolna megyei Kisvejke és Belecska térségében, ahol összesen hat községben negyven ember kapcsolódott be a munkába. 2010. januártól további huszonkét, hátrányos helyzetű térségében fekvő település csatlakozott, jelenleg a dél-dunántúli régió huszonnyolc településén 214 ember vesz részt a programban. A Sorsfordító helyszínei között van a Baranya megyei Sellye, Csányoroszló, Alsómocsolád, a Somogy megyei Böhönye, Tolna megyéből Fadd, Kisvejke, és több Tamási, illetve Dombóvár környéki község.

A résztvevők elsősorban az adott térségre jellemző kultúrákat művelik: Faddon szamócát, Gyulajon és Döbröközön zöldséget és gyógynövényeket, Belecskán zöldséget termesztenek, Kisvejkén barack- és meggy-, Böhönyén alma- és körteültetvényeket gondoznak. A dolgozók minimálbért kapnak, amelynek felét az egyéves foglalkoztatás alatt a munkáltató fizeti.

Nagy Ferenc a kezdeményezés előzményeként megemlítette: korábban a több száz hektáros kisvejkei barackültetvényeken román és ukrán vendégmunkások végeztek idénymunkát, miközben a községben jelentős volt a munkanélküliség. A Sorsfordító program célja, hogy munkaigényes ágazatok bővítésével növeljék a vidék eltartóképességét, a gyümölcs- és zöldségültetvények területét, és az is, hogy a képzéssel alkalmassá tegyék a munkanélkülieket a minőségi mezőgazdasági munkára.

A Sorsfordító eltér más foglalkoztatási programoktól abban, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az önkéntességre: a képzésre és a munkára jelentkezni lehetett, majd kiválasztották azokat, akik hosszabb távon szeretnének dolgozni a mezőgazdaságban; az induló létszám tíz-húsz százaléka került ki a programból - mondta a tanácsadó.

A munkaügyi szakember eredménynek nevezte, hogy a munkaadók a létszám felét a program után tovább kívánják foglalkoztatni.