Stresszben él a magyar
Mindezek ellenére tíz munkásból kilenc állítja, hogy a kockázati tényezőkről jól vannak informálva és figyelembe is veszik azt. Ezzel a 91,6 százalékos átlaggal egyébként megelőzzük az EU15-ök 82,4 százalékos arányát, illetve az újonnan csatlakozottak 88,3 arányát.
Érdekesség, hogy a magyarok nagyobb biztonságban is érzik magukat a munkahelyükön, hiszen a kelet-európai térségből itthon félnek a legkevésbé attól, hogy hat hónapon belül kirúgják őket.
Kevesebb internet és túl sok hajtás
A felmérés kimutatta, hogy a munkahelyi számítógép és internethasználat itthon még közel sem öltött olyan méreteket, mint az unió más részein. Ennek megfelelően a hazai dolgozóknak mintegy harmada dolgozik számítógépen, szemben az uniós 15-ök 49,8 százalékos és az újonnan csatlakozott országok 32,9 százalékos arányával. Az internetet még kevesebben, mindössze a munkavállalók negyede használja.
Sokan panaszkodnak a túl sok munkára és feszes határidőkre, mivel a tanulmány szerint a magyarok kétharmada érzi, hogy ez hosszabb távon feszültséget, munkakedvromlást okoz. Ezek után nem meglepetés, hogy a munkahelyi kondíciók megítélésében hátul kullogunk: amíg a magyar dolgozók 75,9 százaléka elégedett a körülményekkel, addig az EU10-ek-nél ez az arány 77,2 százalék, míg az EU15-nél 84,8 százalék. Egy másik felmérés szerint leginkább a mediterrán országokban élők érzik úgy, hogy rossz körülmények között kell dolgozniuk.
Érdekesség, hogy a magyarok nagyobb biztonságban is érzik magukat a munkahelyükön, hiszen a kelet-európai térségből itthon félnek a legkevésbé attól, hogy hat hónapon belül kirúgják őket.
Kevesebb internet és túl sok hajtás
A felmérés kimutatta, hogy a munkahelyi számítógép és internethasználat itthon még közel sem öltött olyan méreteket, mint az unió más részein. Ennek megfelelően a hazai dolgozóknak mintegy harmada dolgozik számítógépen, szemben az uniós 15-ök 49,8 százalékos és az újonnan csatlakozott országok 32,9 százalékos arányával. Az internetet még kevesebben, mindössze a munkavállalók negyede használja.
Sokan panaszkodnak a túl sok munkára és feszes határidőkre, mivel a tanulmány szerint a magyarok kétharmada érzi, hogy ez hosszabb távon feszültséget, munkakedvromlást okoz. Ezek után nem meglepetés, hogy a munkahelyi kondíciók megítélésében hátul kullogunk: amíg a magyar dolgozók 75,9 százaléka elégedett a körülményekkel, addig az EU10-ek-nél ez az arány 77,2 százalék, míg az EU15-nél 84,8 százalék. Egy másik felmérés szerint leginkább a mediterrán országokban élők érzik úgy, hogy rossz körülmények között kell dolgozniuk.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról