Számítások előzték meg a keretszámok meghatározását

Dr. Princzinger Péter a továbbtanulásról, a felsőoktatás aktuális kérdéseiről tartott előadást a konferencia délutáni részében. Mint mondta: a gazdasági versenyképesség terén Magyarország igencsak le van maradva, melyen a kormány a keretszámok növelésével és csökkenésével igyekszik változtatni. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: eddig a status quo megőrzése miatt volt annyi a keretszám, amennyi, most azonban tervezés előzte meg a létszámkeret megállapítását, számításokat végeztek és így jött ki az "eredmény". Az OH elnöke a hallgatói szerződést említve hangsúlyozta: újdonságnak számít, hiszen a finanszírozási jogviszony közvetlenül az állam és a hallgató között jön létre, továbbá igazságos, ugyanis a munkavégzés és a visszatérítési kötelezettség arányos az oktatási ráfordítással. A napokban nyilvánossá váltak a felsőoktatási jelentkezési adatok, melyekből kiderül: az önköltséges jelentkezések nőttek.

Princzinger Péter véleménye szerint ez vagy azért következett be, mert vállalja a család a képzési költségek fizetését, vagy azért, mert a diákok eldöntötték, hogy felveszik a Diákhitelt, és később határoznak arról, beiratkoznak-e az adott felsőoktatási intézménybe vagy sem. A jogászképzés keretszámának drasztikus csökkentésére kitérve hangsúlyozta: a győri, a pécsi és a szegedi jogi képzések sem maradnak diákok nélkül, hiszen körülbelül 500-600-800 fiatal jelentkezett ezekre a kizárólag önköltséges jogászképzési helyekre. Előadása végén a nap mint nap hallható negatív hangokat feloldva pozitívumként kiemelte: sportszervező szakra például jóval többen jelentkeztek, mint eddig.

Kivárnak a hallgatók

Dr. Tóth Gábor, az Edutus Főiskola stratégiai igazgatója elmondta: a nincstelen marketing a felsőoktatásban címet adta, és arról beszélt, hogy az új felsőoktatási törvény mennyire megnehezítette a magánintézmények helyzetét. Mint mondta, ezeknek az iskoláknak komoly problémát jelent, hogy az új szabályozás szerint nem kapnak állami támogatást, ami azt jelenti, hogy nem tudnak állami finanszírozású képzéseket hirdetni. Dr. Tóth Gábor rámutatott, hogy ennek a következménye az, hogy bár rengeteg pénzt öltek a magánintézmények a marketingbe, a jelentkezések száma drasztikusan lecsökkent. Hozzátette, hogy a sorrendmódosításban, illetve a pótfelvételiben bízhatnak még, mivel úgy véli, hogy sokan kivárnak, ezért nem jelentkeztek a felsőoktatásba februárban. Előadásában kiemelte, hogy a hallgatók leginkább az intézmény jó hírére, valamint a diploma versenyképességére alapozva választanak főiskolát vagy egyetemet, így az lehet a megoldás, ha egy vonzó karriercélt kommunikálnak a leendő hallgatók felé. Hozzátette, hogy a magánintézmények nagy előnye az állami iskolákkal szemben, hogy míg az állam által támogatott iskolák számára a költségtérítés mértékének van egy minimuma, a magánintézményekre ez a szabályozás nem vonatkozik, tehát olcsóbban kínálhatják a képzéseiket.

Dizájnpályázat a környezettudatos életmód népszerűsítéséért
Dr. Szűcs Panni, a BVK Holding Zrt. szóvivője az FKF Design Pályázatot mutatta be előadásában. Mint mondta, a pályázat lényege, hogy újrahasznosított hulladékból alkossanak a résztvevők használható, viselhető kiegészítőket. A munkákhoz műanyagot, papírt és fémet lehet használni, a zsűrit szakmájukban elismert emberek alkotják majd, akik elsősorban a kreativitást fogják díjazni. Az előadó kiemelte: nagyon fontos, hogy hasonló pályázatok útján bekerüljenek a köztudatba, ugyanis még mindig igen nagy problémák vannak a környezettudatos életmód területén. Hozzátette, hogy nem a fiatalokkal, hanem éppen az idősebb generációval nehéz megértetni ennek fontosságát. A fiataloknak kiírt pályázatok segítségével az unokákon, gyerekeken keresztül igyekeznek hatni az idősebbek felfogására.

Karriergyár fesztivál módra

Bukovinszky Béla, a Hegyalja Fesztivál szervezője az egészen új, és egyelőre egyedülálló Karriergyárról beszélt a konferencia résztvevőinek. Mint mondta, ez tulajdonképpen egy állásbörze lesz, azzal a különbséggel, hogy távolról sem lesz annyira hivatalos hangvételű, mint a már megszokott, hasonló céllal szervezett rendezvények. Az előadó elmondta, hogy az ötlet alapját az adta, hogy a fesztivált érintő régiókban, vagyis Borsod és Szabolcs megyében igen magas a munkanélküliség aránya annak ellenére, hogy az utóbbi időben több nagyvállalat is települt a régióba, akik munkaerőhiánnyal küzdenek. Az okok között szerepelt az is, hogy itt a legmagasabb azok aránya, akik a fesztivál teljes ideje alatt a helyszínen tartózkodnak, ők pedig valószínűleg nagyobb számban látogatnak el a Karriergyár programjaira, mint azok, akik csak egy napra látogatnak el a fesztiválra. Az ötlet megálmodói szerint egy ilyen kötetlen környezetben sokkal nagyobb hangsúlyt kap a munkakereső személyisége, ezért a jövőben szorosabb kapcsolat alakulhat ki a munkáltató és a munkavállaló között.

Gajdán Bálint, a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) főszervezője a zöld fesztiválról számolt be. A SZIN-t, melyet a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. szervez, 1968-ban rendezték meg először - akkoriban még nem volt ennyire szervezett programja, és a város különböző terein szabadtéri koncertek keretein belül tartották meg, melyen azok a zenekarok léptek fel, akik a cenzúra miatt nem voltak elfogadott fellépők. A fesztivál a rendszerváltozásig létezett, majd több mint 20 év után, 2003-ban indult újra, így 2012-ben a 10. SZIN-t rendezik meg - mondta Gajdán Bálint. A fesztivál magát Zöld-SZIN-ként aposztrofálja, melynek egyik eleme a SZINDizájn. A program lényege, hogy újrahasznosított dolgokból ruhadarabokat, kiegészítőket kreálnak, mely kollekcióból már divatbemutatót is tartottak.

Már megválasztották egyébként a fesztivál Zöld arcát, illetve a szervezők létrehoztak egy zöld placcot, melyen az ökotudatos civil szervezetek mutatkoznak be. A rendezvényen a látogatók találkozhatnak az úgynevezett re-pohárral - az újrahasznosításra utalva -, illetve a résztvevők szelektíven is gyűjthetik a hulladékot. A SZIN szervezői meghirdették a SZIN bolygó új fesztiválját, a SZIN ReROBOT Race-t, melyre kétfős csapatok jelentkezhetnek. Feladatuk, hogy kizárólag újrahasznosított dolgokból készítsenek egy robotot, a folyamatot pedig dokumentálják: fotóval, videóval, és tegyék közzé az erre a célra létrehozott honlapon. Fontos, hogy működniük is kell a robotoknak. A pályázatra május 31-ig lehet jelentkezni, a jelentkező csapatokból összesen 20 fog bejutni a döntőbe, melyek robotjai a fesztiválon mérhetik össze a tudásukat. A nyertes csapatok értékes ajándékot kapnak.

Ezt követően a konferencián részt vevő médiamunkások mutatták be saját sajtóterméküket.

www.edupress.hu