Szili Katalin pártja: mindenkinek nyújtson megélhetést a munkajövedelme!
A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) fontosnak tartja, hogy munkahelyek jöjjenek létre, de azt is, hogy a munkateljesítmények mögött megfelelő, a mindennapi megélhetést biztosító bérek legyenek.
Szili Katalin pártelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján azokra a statisztikákra hívta fel a figyelmet, amelyek szerint Magyarországon 2013-ra 33 százalékra emelkedett a szegények aránya, míg a nélkülözőké 2011 óta 26-ról 28 százalékra nőtt.
Hangsúlyozta: az ezek elleni küzdés nem lehet pártpolitika kérdése, bármilyen kormány van Magyarországon, támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek segítenek a szegénység felszámolásában.
A pártelnök - mint ismertette - sajtótájékoztatóját azért tartotta a budapesti Népszínház utca és a József körút sarkánál, mert itt folyamatosan jelenlévő probléma a szegénység, így magukkal az érintettekkel is megbeszélheti a szükséges teendőket.
Hozzátette: pártja nagyrészt civil szervezetekből áll, így programjának is fontos része a civil demokrácia érvényesítése, amely nem osztja meg a társadalmat szegénységi alapon.
Célnak nevezte, hogy a magyarországi bérek igazodjanak a mögöttük álló teljesítményhez, és ne az európai átlag 25 százalékán álljanak. Beszámolt arról is, hogy háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetnének be: a legkisebb béreket 1 százalékos adó terhelné, míg az átlagnál jóval magasabbakét 20 százalékos.
Hangsúlyozta: az ezek elleni küzdés nem lehet pártpolitika kérdése, bármilyen kormány van Magyarországon, támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek segítenek a szegénység felszámolásában.
A pártelnök - mint ismertette - sajtótájékoztatóját azért tartotta a budapesti Népszínház utca és a József körút sarkánál, mert itt folyamatosan jelenlévő probléma a szegénység, így magukkal az érintettekkel is megbeszélheti a szükséges teendőket.
Hozzátette: pártja nagyrészt civil szervezetekből áll, így programjának is fontos része a civil demokrácia érvényesítése, amely nem osztja meg a társadalmat szegénységi alapon.
Célnak nevezte, hogy a magyarországi bérek igazodjanak a mögöttük álló teljesítményhez, és ne az európai átlag 25 százalékán álljanak. Beszámolt arról is, hogy háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetnének be: a legkisebb béreket 1 százalékos adó terhelné, míg az átlagnál jóval magasabbakét 20 százalékos.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák