A munkahelyi biztonságérzet nem áll meg az iroda falainál: a civil élet is hat a teljesítményre

A munkahelyi és a magánéleti énünk közötti határvonal sokkal vékonyabb, mint azt a munkáltatók korábban gondolták. Barjinder Singh, az Elon University professzora által jegyzett júliusi jelentés rávilágít, hogy azok a munkavállalók, akik lakókörnyezetüket és tágabb közösségüket befogadónak érzik, jelentősen nagyobb pszichológiai biztonságról számolnak be a munkahelyükön is. A kutatók egy amerikai gyártóvállalat 151 alkalmazottjának bevonásával vizsgálták a befogadó környezet és a munkahelyi biztonságérzet összefüggéseit.

A közösség ereje ellensúlyozhatja a gyenge vezetést

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a külső, közösségi inkluzivitás ereje képes javítani a munkahelyi légkör érzékelését is. A kutatás szerint a támogató lakókörnyezet segít abban, hogy a dolgozók befogadóbbnak lássák saját munkahelyüket, még abban az esetben is, ha a szervezet egyébként nem nyújt számukra kellő támogatást. Ez a HR-szakemberek számára kritikus fontosságú információ, mivel a magasabb pszichológiai biztonságot érzékelő munkavállalók sokkal erősebb elkötelezettséget mutatnak jelenlegi munkáltatójuk iránt, és kisebb eséllyel tervezik a felmondást.

A Chartered Management Institute (CMI) augusztusi elemzése is megerősíti a pszichológiai biztonság fontosságát, különösen a fiatalabb munkavállalók körében. A szakértők szerint a vezetőknek olyan környezetet kell kialakítaniuk, ahol az egyének és a csapatok biztonságban érzik magukat az alábbiak gyakorlása során:

• Bátran tehetnek fel kérdéseket a feletteseiknek.
• Félelem nélkül beismerhetik az elkövetett hibákat.
• Következmények nélkül kérdőjelezhetik meg a fennálló normákat és folyamatokat.

A pszichológiai biztonságnak dominóhatása van: nagyobb dolgozói elkötelezettséget, javuló jólétet, jobb megtartást, biztonságosabb munkavégzést és végül magasabb ügyfélelégedettséget eredményez.

Priyanka Ayodele, a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) szervezetfejlesztési szakértője hangsúlyozta, hogy ha a szervezet akár csak egy kisebb csoport számára is képes megteremteni ezt a biztonságos légkört, az az egész munkaerőre pozitív hatással van. Barjinder Singh professzor pedig már az egyetemi oktatásba is beépítette az eredményeket, emlékeztetve a jövő üzleti vezetőit, hogy a munkavállalók kultúráról és befogadásról alkotott véleménye nem korlátozódik az iroda falai közé, hanem a tágabb társadalmi kontextus formálja azt.

Forrás: HR Dive