Szinte minden fiatal használja a mesterséges intelligenciát, de mindent el is hisznek neki

A fiatalok szinte kivétel nélkül használnak MI-t a nemzetközi jelentés szerint. Az 1995 és 2009 között született korosztály kétharmada pontosan ismeri, hogy melyik appok futnak ilyen megoldásokon, viszont a technológiát hatékonyan működtető parancssorok (promptok) megírásában már kevésbé tudatosak. Sokan közülük nem tudják kiszűrni az MI által adott hiányos vagy hibás válaszokat. Többségük nincs is tisztában vele, hogy a mesterséges intelligencia képes kitalálni tényszerűnek tűnő, de valójában hamis megállapításokat is.

Az EY tanulmánya arra is rávilágít, hogy a Z generáció meghatározó része szerint a cégek támogatnák a mesterséges intelligencia használatát a feladatok elvégzésében, de az oktatásban tízből négy válaszadó szerint nem néznék ugyanezt jó szemmel. 

„Egészen kritikus helyzetre hívja fel a figyelmet a felmérés, amire a vállalatoknak és az oktatási rendszernek egyaránt reagálnia kell. Mint minden új technológiánál, az MI esetében is elemi érdeke a társadalomnak a felelős használat. Ennek egyik oldala a megoldás folyamatos fejlesztése és tökéletesítése, valamint a megfelelő szabályozások bevezetése. A másik, legalább ilyen fontos faktor az edukáció” – hangsúlyozta Dr. Tilesch György, az EY AI Confidence vezető MI-szakértője.

„A cégek vezetői hiába építik be a folyamataikba a mesterséges intelligenciát, ha azt a munkatársaik nem tudják jól használni. Ezért is fontos olyan partnerrel együttműködni, aki átlátja az MI szerteágazó hatásait és a stratégiaalkotástól az implementáción át egészen a működtetésig képes támogatni a bevezetését” — tette hozzá Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere.

Bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók átlátják, milyen készségekre van szükség az MI megfelelő felhasználásához. A kreativitást és a kíváncsiságot tartják a legfontosabbnak (52%), ezt követi a kritikus gondolkodás (47%) és a programozás (46%).

A résztvevők szerint a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye az ismétlődő feladatok elvégzésével járó időmegtakarítás, a nagy mennyiségű adat elemzése és az emberi hibák csökkentése. A legnagyobb kockázatnak pedig a munkanélküliség növekedését, a tanulás és kreativitás visszaesését, valamint a hamis információk elterjedését tartják. 

fotó: unsplash