Tátongó szakadék a gazdagok és szegények között

A szervezet friss felmérése szerint harminc év óta most a legnagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között. A jövedelmi különbségek növekedését azonban nem lehet kizárólag a válságra fogni.

Például vannak új munkahelyek a válság óta, azoknak azonban több mint fele nem szabványos (részmunkaidő, ideiglenes szerződés, önfoglalkoztató/kényszervállalkozó).

Ide tartozik ugyanakkor a magyarországi közmunka is, amelyre ugyan a Munka törvénykönyvének rendelkezései vonatkoznak, ám határozott idejű, gyakran részmunkaidős, és a bérezés is jóval alacsonyabb a megszokottnál - olvasható a VS.hu cikkében.

Az OECD szerint a nem szabványos foglalkoztatásnál probléma a sokkal alacsonyabb fizetés és a bizonytalanság.

A szervezet megállapította azt is, hogy az elszegényedés különösen a nőknél és a kevésbé képzetteknél kockázatos.

Magyarországon a nem szabványos formában alkalmazottak 53 százaléka ráadásul családfenntartó, jó részük gyerekes - emelte ki Michael Förster, a szervezet vezető elemzője.

Az OECD ugyanakkor a nők munkapiaci hátrányos helyzetére is felhívja a figyelmet. Itt ugyan van némi javulás, ám a nők még mindig 16 százalékkal kevesebben végeznek fizetett munkát, és a bérük is 15 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.

Persze nem csak a jövedelmeknél nőnek az egyenlőtlenségek, hanem a vagyonoknál is.

Az OECD a politikusok számára is több elvárást fogalmazott meg: például erősíteni kell a nők szerepét, minőségi munkahelyeket kell teremteni, valamint jövedelmi különbségek csökkentő adórendszert kell kidolgozni.
Vagyis nem támogatják a Magyarországon is alkalmazott egykulcsos jövedelemadót, és igyekeznek legalább felhívni a figyelmet arra, hogy a multinacionális cégek jóval kevesebb adót fizetnek, mint a kisebb vállalkozások, vagy akár az alkalmazottak.

VS.hu