Ennyivel keresnek kevesebbet a magyar tanárok más diplomásoknál

Magyarországon is csökkent az oktatásra fordított kormányzati kiadások GDP-hez viszonyított aránya – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett éves oktatási jelentéséből.

A jelentés a tanárhiányt, az oktatási intézmények eredményeit, az oktatáshoz való hozzáférést és részvételt, az oktatás finanszírozását, valamint a tanárokat, az iskolai környezetet és a tanintézmények szervezettségét vizsgálja.

Az OECD szerint a tanárhiány, illetve általában a képzett munkaerő hiánya a vizsgált országokban általános problémát jelent.

Az OECD-országok átlagában a kormányzati kiadások az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig 2023-ban a GDP 4 százalékának feleltek meg, míg a magánkiadások a GDP 0,6 százalékát tették ki. Magyarországon az állami kiadások aránya 2,9, a magánkiadásoké pedig szintén 0,6 százalék volt.

Hasonlóan a többi OECD-országhoz, Magyarországon is csökkent az állami oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Az OECD-átlag a 2015-ös 4,4 százalékról 2023-ra 4,2 százalékra mérséklődött, Magyarországon pedig 3,4 százalékról 3 százalékra csökkent.

Tanárhiány és a pedagógusok képesítése

Az OECD jelentése szerint a tanárhiány, illetve általában a képzett munkaerő hiánya a vizsgált országokban általános problémának számít.

Magyarország esetében a jelentés arra is rámutat, hogy az állami oktatásban az általános iskola alsó és felső tagozatán, valamint a középiskolákban az oktatók mindössze 0,1 százaléka nem rendelkezett teljes értékű képesítéssel a 2024/25-ös tanévben. Ez jelentősen alacsonyabb az OECD 9,1 százalékos átlagánál.

A 0,1 százalékos adat ugyanakkor a pedagógusok képesítésére vonatkozik, és önmagában nem a tanárhiány mértékét mutatja.

27 százalékkal kevesebbet keresnek a tanárok

A jelentés a pedagógusok fizetésére is kitér. Az OECD megállapítása szerint a közoktatásban dolgozó tanárok átlagos fizetése alacsonyabb, mint más, hasonlóan felsőfokú végzettségű munkavállalóké.

Magyarországon az általános iskola felső tagozatán tanító tanárok átlagosan 27 százalékkal keresnek kevesebbet a felmérés szerint, mint más, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók.

Kevesebb a felsőfokú végzettségű magyar felnőtt

A 25 és 64 év közöttiek iskolai végzettségével kapcsolatban az OECD jelentése megállapítja, hogy Magyarországon a vizsgált csoport 32 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ez 11 százalékponttal alacsonyabb az OECD 43 százalékos átlagánál.

Ezzel szemben a magyarországi 25–64 évesek 57 százaléka rendelkezik középfokú vagy érettségi utáni, de nem felsőfokú végzettséggel. Ez 18 százalékponttal magasabb az OECD 39 százalékos átlagánál.

Magyarországon tehát nagyobb arányban vannak olyan felnőttek, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek, de nem szereztek felsőfokú végzettséget.

A 25–34 éves korosztályban 2025-ben a csoport 12 százalékának nem volt befejezett középfokú tanulmánya. Ez az arány megegyezett az OECD átlagával.

Nem változott a friss diplomások munkanélküliségi aránya

A frissen végzett felsőoktatási hallgatók munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban a jelentés szerint Magyarországon 2015-ben és 2025-ben is 3 százalék volt a munkanélküliségi arány.

Az OECD-országok átlagában ugyanez az arány 2015-ben 7, 2025-ben pedig 5 százalék volt. Magyarországon tehát a friss felsőoktatási végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi aránya a vizsgált időszakban nem változott.

A magyarok kevésbé vesznek részt felnőttképzésben

Az OECD hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiacokon tapasztalható változások miatt jelentősen nőtt az élethosszig tartó tanulás fontossága.

Magyarországon a 25–44 év közöttiek 38 százaléka vett részt nem akkreditált oktatáson vagy képzésen az előző 12 hónapban, míg a 45–64 éveseknél ez az arány 28 százalék volt.

Mindkét arány elmaradt az OECD átlagától. A 25–44 éveseknél az OECD-átlag 52, a 45–64 éveseknél pedig 45 százalék volt.

A magasabb végzettségűeknek több lehetőségük van otthonról dolgozni

Az otthoni munkavégzés lehetősége szintén jelentős különbséget mutat a végzettség alapján.

Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók 20 százalékának állt rendelkezésére a lehetőség, hogy időről időre otthonról dolgozzon. A középfokú végzettségűeknél ugyanez az arány mindössze 4 százalék volt.

A magyar kisgyerekek 98 százaléka hozzáfér a korai gyermekneveléshez

Az oktatáshoz való hozzáféréssel és részvétellel kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a 3–6 éves gyermekek 98 százaléka jutott korai gyermeknevelési és gondozási programokhoz. Ez magasabb a 90 százalékos OECD-átlagnál.

Csökkent a felső tagozatos diákok száma

Magyarországon 2015 és 2024 között 2,31 százalékkal csökkent az általános iskola felső tagozatán tanulók száma.

Eközben az iskolák száma évente átlagosan 0,51 százalékkal nőtt. Az OECD-országok átlaga ezzel ellentétes folyamatot mutatott.

MTI

Kép forrása: magnific