Tíz év múlva a nyugdíjasok országa leszünk?

Az egymillió 722 ezer budapesti lakos közül már minden negyedik idősebb 60 évesnél - derül ki a KSH Statisztikai tükör című kiadványából. A gyerekek száma utoljára 1960-ban volt magasabb az idősekénél, legalábbis a fővárosban, mert vidéken még 1990-ben is több gyerek élt, mint idős.

A budapesti lakosság átlagéletkora 1990-ben még 39 év volt, mostanra 42,4 évre emelkedett. Az országos átlag 40,9 év. Egy társadalom idősödésének egyik mérőszáma az úgynevezett öregedési index, amely a hatvan évesek és idősebbek gyerekkorúakhoz viszonyított száma. A fővárosban1930-ban még csak 46 idős jutott száz gyerekkorúra, 1990-ben már 124, tavaly pedig 153.

Az idősek számát az aktív korúakéhoz (a 15-59 évesekhez) viszonyítva kiderül, hogy mekkora eltartottsági terhet jelentenek az aktívak számára. 1930-ban még csak 11 idős jutott száz aktív korúra Budán, 1990-ben már 35, manapság pedig 40.

A fővárosi nyugdíjasok élnek a legjobban

Az öregedési index kiemelkedően magas a Belvárosban, az ötödik kerületben, ahol száz gyerekkorúra 340 idős jut. Ez több, mint az országos átlag kétszerese. Ugyanakkor az is tény, hogy a fővárosi nyugdíjasok élnek a legjobban: nyugdíjuk húsz százalékkal több, mint az országos átlag. Ez részben annak köszönhető, hogy Budapesten a nettó átlagkereset is 23 százalékkal több, mint az országos átlag, részben pedig mert a fővárosi nyugdíjasok hosszabb szolgálati idővel rendelkeznek, mint a vidékiek. A legalább 60 éves nők átlagnyugdíja Budapesten 102 ezer forint, a férfiaké 120 ezer. Ezzel a nők 22, a férfiak pedig 18 százalékkal kapnak többet, mint az országos átlag. A legmagasabb nyugdíjat a XII. és II. kerületi, a legalacsonyabbat a XXIII. kerületi nyugdíjasok kapják, de még az ő nyugdíjuk is 8 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

Népszabadság