Több feladat a "minimálbéres" közjegyzőknek

Ha a kivitelező késlekedik a házépítéssel, az építtető jövőre már előzetes bizonyítást kérhet a közjegyzőtől is, így ha végül vitás lesz a kötbér, a késedelmet nem lehet kétségbe vonni. Egyebek mellett ezzel a példával világította meg a - napokban a parlament elé került - a közjegyzői tevékenység egyes szabályain változtató törvényjavaslatnak a fontosságát Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke a távirati irodának adott nyilatkozatában.

Bizonyít a közjegyző

Ilyet eddig csak a bíróságtól lehetett kérni, ami általában hosszadalmas eljárását jelentett, a közjegyzői vizsgálat viszont 15 napon belül lefolytatódik majd. A példabeli házépítésnél maradva: a közjegyző körbe fényképezi az épületet, és jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a látottak mikori állapotot tükröznek. "Ehhez nem kell speciális szakértelem" - mondta Tóth Ádám.

Viszont ha szakértő szükséges, akkor a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a közjegyző - az előtte folyó eljárásban - igazságügyi szakértőt rendeljen ki.

Szintén új eleme a törvényjavaslatnak, hogy az általános meghatalmazásokat a közjegyzők tartják nyílván. Például, aki külföldre megy dolgozni, megbízhatja itthon maradó családtagját az ügyei intézésére, akár a lakása eladására is. Ezeket a meghatalmazásokat egy online rendszerben tárolják, és a meghatalmazott kódszámot kap. Amikor valamely hatóság kéri a meghatalmazást, ezt a kódszámot adja át, ezzel hívható le a dokumentum. Amíg a meghatalmazás él, szerepel a rendszerben, ha nincs benn, akkor az azt jelenti, hogy visszavonták.

A törvényjavaslat ugyanakkor nem tartalmazza azt a korábbi elképzelést, hogy a fizetési meghagyások közjegyzői hatáskörbe kerülnének.

Közjegyzők minimálbéren?

Magyarországon van néhány olyan vidéki közjegyző, akinek a közjegyzői iroda fenntartása, a törvényi kötelezettségek teljesítése és az alkalmazotti munkabérek kifizetése után gyakorlatilag minimálbér marad, de még Pest megyében is van - hasonló okból - betöltetlen közjegyzői státusz - mondta a MOKK elnöke közjegyzők díjaival kapcsolatban.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter korábban egy konferencián azt mondta, hogy a 90-es évek elején százalékban meghatározott közjegyzői díjak ma már túl magasak, mivel időközben a jogügyletek - például a hitelek - értéke megnövekedett. Megemlítette a blanketta szerződéseket is, így például a lakáshitel szerződéseket, amelyeknél a közjegyző a személyi adatokat cseréli csak ki, így kevesebb a munkája, mint ha egyedi szerződést készítene.

Rejtély, mennyit keresnek

A díjplafon értéke - tehát az az ügyérték, amely felett nem emelkedik a közjegyzői díj - és a fix díjak viszont 1998 óta változatlanok - mondta Tóth Ádám. Egy közokirati bizonyító erővel bíró aláírás hitelesítés például ma is ugyanúgy 1.400 forint, mint tíz évvel ezelőtt. A szintre hozás tehát indokolt, és a miniszter utalt is arra, hogy csak a közjegyzőkkel egyeztetve módosítják a díjakat - vélekedett az elnök.

Egy jól menő közjegyzői irodát működtető jogász akár 3-4 millió forintot is hazavihet havonta - derül ki a FigyelőNet egy három évvel korábbi összeállításából. A FigyelőNet akkori megkeresésére az összes közjegyző elzárkózott a nyilatkozattételtől, sőt a kamarát is rögtön értesítették a "veszélyről": valaki ki akarja deríteni, mennyit is keresnek a magyar közjegyzők.