Tőkét, munkát, reménységet - Gaál Gyula az exportvezérelt növekedésről
Amit megint három oldalról lehet megközelíteni, ezek: az adminisztráció, a gazdaságpolitika és az infrastruktúra.
A magyar gazdaság és az Európai Unió gazdaságának - ezen belül is főleg a németországinak - a fejlődését, pontosabban a GDP növekedését összevetve megállapítható, hogy a trend közel azonos, és ahogy az egy felzárkózó gazdaságtól elvárható, a magyar érték 2-3 százalékponttal magasabb. Ebből azonban az is következik - folytatatta az államtitkár -, hogy a saját gazdasági céljaink és lehetőségeink meghatározásánál a nemzetközi realitásokat figyelembe kell venni.
További adatokkal és grafikonokkal igazolta az előadó, hogy kiemelkedő ütemben nő a feldolgozó ipar teljesítménye, a beruházások, és ehhez kapcsolódóan az export. A hogy tavaly sikerült a bruttó bérek növekedését a termelékenység növekedése alatt tartani. Ezzel együtt, ha a régiónk versenyképességi mutatóját nézzük, azon belül is az egységnyi termelésre jutó bérköltséget: ez Csehország esetében 93,2, Szlovákia esetében 100,8, Lengyelországban 79,8, míg Magyarországon 94,3 százalék. A régi uniós tagok átlaga 99,2 százalék.
A tartós felzárkózás feltétele, illetve a gazdaságpolitika fő célja tehát a gazdaságnak az export- és beruházás-vezérelt növekedési pályán tartása, illetve a gazdasági szerkezetváltás felgyorsítása, a modernebb technológia elterjesztése.
Ezt segíti néhány, már 2005-ben belépő adóváltozás, például, hogy a helyi iparűzési adónak a társasági adóból levonható hányada 25-ről 30 százalékra nőtt, és hogy a fejlesztési adókedvezményeknél az értékhatár a milliárdos nagyságrendről 100 millióra csökkent. Távlati elképzelés: az iparűzési adó és az osztalékadó fokozatos megszüntetése, a közteherviselési rendszer egyszerűsítése, az egyéb vállalati adók mérséklése. A bérterhekkel kapcsolatban az irány az adórendszer szektorsemlegességének az erősítése, a tébéterhek mérséklése, a most csökkentett egészségügyi hozzájárulás megszüntetése, az áfa normatív kulcsának fokozatos csökkentése.
Az államtitkár beszélt még a kormány által alkalmazni kívánt foglalkoztatáspolitikai eszközökről. Ide tartozik (1.) az atipikus foglalkozatási formák közvetett ösztönzése. (2.) A közvetlen támogatások között a részmunkaidős foglalkoztatást, a közhasznú munkavégzést, a támogatni kívánt társadalmi csoportok bérjárulékainak az átvállalását említette. (3.) S végül, de nem utolsó sorban az igényekhez igazodó szakképzési rendszer kialakítását.
A magyar gazdaság és az Európai Unió gazdaságának - ezen belül is főleg a németországinak - a fejlődését, pontosabban a GDP növekedését összevetve megállapítható, hogy a trend közel azonos, és ahogy az egy felzárkózó gazdaságtól elvárható, a magyar érték 2-3 százalékponttal magasabb. Ebből azonban az is következik - folytatatta az államtitkár -, hogy a saját gazdasági céljaink és lehetőségeink meghatározásánál a nemzetközi realitásokat figyelembe kell venni.
További adatokkal és grafikonokkal igazolta az előadó, hogy kiemelkedő ütemben nő a feldolgozó ipar teljesítménye, a beruházások, és ehhez kapcsolódóan az export. A hogy tavaly sikerült a bruttó bérek növekedését a termelékenység növekedése alatt tartani. Ezzel együtt, ha a régiónk versenyképességi mutatóját nézzük, azon belül is az egységnyi termelésre jutó bérköltséget: ez Csehország esetében 93,2, Szlovákia esetében 100,8, Lengyelországban 79,8, míg Magyarországon 94,3 százalék. A régi uniós tagok átlaga 99,2 százalék.
A tartós felzárkózás feltétele, illetve a gazdaságpolitika fő célja tehát a gazdaságnak az export- és beruházás-vezérelt növekedési pályán tartása, illetve a gazdasági szerkezetváltás felgyorsítása, a modernebb technológia elterjesztése.
Ezt segíti néhány, már 2005-ben belépő adóváltozás, például, hogy a helyi iparűzési adónak a társasági adóból levonható hányada 25-ről 30 százalékra nőtt, és hogy a fejlesztési adókedvezményeknél az értékhatár a milliárdos nagyságrendről 100 millióra csökkent. Távlati elképzelés: az iparűzési adó és az osztalékadó fokozatos megszüntetése, a közteherviselési rendszer egyszerűsítése, az egyéb vállalati adók mérséklése. A bérterhekkel kapcsolatban az irány az adórendszer szektorsemlegességének az erősítése, a tébéterhek mérséklése, a most csökkentett egészségügyi hozzájárulás megszüntetése, az áfa normatív kulcsának fokozatos csökkentése.
Az államtitkár beszélt még a kormány által alkalmazni kívánt foglalkoztatáspolitikai eszközökről. Ide tartozik (1.) az atipikus foglalkozatási formák közvetett ösztönzése. (2.) A közvetlen támogatások között a részmunkaidős foglalkoztatást, a közhasznú munkavégzést, a támogatni kívánt társadalmi csoportok bérjárulékainak az átvállalását említette. (3.) S végül, de nem utolsó sorban az igényekhez igazodó szakképzési rendszer kialakítását.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?