Tüntetés és terror május elsején

Az isztambuli összecsapásra azután került sor, hogy a hatósági tilalom ellenére több szakszervezet a belvárosi Taksim térre hirdette meg tüntetését. A térre azóta nem engedélyeznek rendezvényeket, hogy 1977-ben ismeretlenek tüzet nyitottak az ott demonstrálókra.

Hivatalos adatok szerint Oroszország több mint ezer városában tartottak május 1-jei megmozdulásokat. A munka ünnepének jelentősége azonban már messze nem akkora mint a szovjet időkben volt. Csütörtökön Moszkvában a rendőrség szerint mindössze 30 ezren vettek részt a pártok különböző rendezvényein, miközben sokkal többen autójukkal a városon kívülre indultak a dácsa-szezon kezdetén. Szentpéterváron együtt vonultak fel a legkülönbözőbb színezetű szervezetek, köztük a szélsőjobboldaliak hívei, igaz, később külön rendezvényeik voltak.

A dolgozók ünnepén Oroszországban ezrek tiltakoztak a rohamosan emelkedő élelmiszerárak ellen, rávilágítva az egyik legsúlyosabb kihívásra, amellyel a jövő héten hivatalba lépő új elnöknek, Dmitrij Medvegyevnek szembe kell majd néznie. A Kreml által támogatott Egységes Oroszország párt fővárosi felvonulásán is erre vonatkozó transzparenseket vittek a résztvevők. Szentpéterváron a Nyevszkij sugárúton mintegy másfél ezren tüntettek, olyan jelszavakat skandálva, mint "Mondj nemet a magas árakra!" vagy "Putyin terve magas árakat jelent". "Az árak emelkedése a kormányunk masszív költekezéséből ered... Egy ideje már inflációs adót fizetünk" - magyarázta a megmozduláson a brit hírügynökség tudósítójának Andrej Illarionov, Putyin elnök egykori gazdasági tanácsadója. Néhány órával korábban a csendes-óceáni Szahalin szigetén közel négyezer ember követelte, hogy a kormány avatkozzon be az élelmiszerek és a tüzelőanyagok árának megfékezése érdekében.

Minimálbért követeltek Németországban

A minimálbér törvényes bevezetésének követelése állt a május elsejei nagygyűlések középpontjában Németországban, ahol a megmozdulásokon összesen mintegy félmillióan vettek részt. A központi rendezvény helyszíne, Rajna-Pfalz tartomány fővárosa, Mainz, a fő szónok Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke és Kurt Beck, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, egyben a tartomány miniszterelnöke volt. Öt év óta első ízben fordult elő, hogy szociáldemokrata pártelnök részt vett a központi rendezvényen. A megmozdulások a legtöbb német városban békésen zajlottak. Hamburgban, Nürnbergben és a rajna-pfalzi Neustadtban azonban összetűzésekre került a szélsőjobboldali randalírozók, illetve a baloldali ellentüntetők között. Többeket őrizetbe vettek. A szociális igazságosság fontosságát emelte ki Alfred Gusenbauer kancellár az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bécsi nagygyűlésén, rámutatva: az igazságosság nem lehetőséget, hanem jogot jelent a javakból való részesedésre, az anyagi jólét megteremtésére. A bécsi Városháza előtt megtartott, hagyományos nagygyűlésen a szervezők szerint hozzávetőleg százezren vettek részt.

Majális a terror jegyében

Prágaban Vojtech Filip, a cseh ellenzéki kommunisták (KSCM) elnöke élesen bírálta a Mirek Topolánek vezette jobbközép koalíciót a párt néhány ezer embert vonzó nagygyűlésén. Filip ismét ellenezte, hogy az amerikai rakétavédelmi tervek keretében radarállomást létesítsenek cseh földön, mivel a terv megvalósítása szerinte Európa kettészakadásához vezet. Franciaország több városában ezrek tiltakoztak Nicolas Sarkozy elnök kormányának reformpolitikája ellen. Spanyolországban az ETA baszk terrorszervezet három robbantása vetett árnyékot az ünnepre, sebesülés azonban nem történt. Görögországban a szakszervezeti tüntetést sztrájkok kísérték, közlekedési fennakadásokat okozva.

Havannában a nagyhatalmú kommunista szakszervezet főtitkára, Salvador Valdes Mesa beszédében hatékonyabb és keményebb munkára szólította fel a május 1-jei felvonulás több százezer résztvevőjét, tekintettel az üzemanyagok és az élelmiszerek árának világpiaci emelkedésére. A februárban beiktatott új elnök, Raúl Castro maga nem mondott beszédet, bár sokan abban reménykedtek, hogy az ünnepen újabb könnyítéseket jelent be. Hatékonyságot sürgető politikája jegyében azonban a korábbi években gyakran fél napig is elhúzódó rendezvény most kevesebb mint két óráig tartott.

Élelmiszerválság és munkaerőhiány

Délkelet-Ázsiában a világszerte tapasztalt élelmiszerválság jegyében zajlottak le a május 1-jei megmozdulások. Az indonéz fővárosban, Jakartában tízezrek vonultak fel az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkentését, valamint a munkások bérének és a parasztok jövedelmének emelését követelő plakátok alatt. Gloria Macapagal Arroyo Fülöp-szigeteki elnök a minimálbér 10 százalékos emelését jelentette be július 1-jei hatállyal az állami vállalatok mintegy 900 ezer alkalmazottja számára. Egyúttal országszerte száz munkaerő-közvetítő irodát nyitottak meg, hogy dolgozókat toborozzanak az állami szektor több mint százezer üres állására. Nőszervezetek Manilában olcsó reggelit osztottak a szegényeknek.