Valóban szükség van ma Magyarországon nyelvtudásra?

Miközben a számtalan multinacionális vállalat megjelenésével Európa heterogén nemzeti jellege egyre inkább érezteti hatását itthon is, az Eurobarometer felmérése szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka vallja önmagáról, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy, és csak 13 százalék azt, hogy legalább két idegen nyelvet beszél.

Az egész lakosság körében az angol és a német nyelv ismerete a legelterjedtebb, melynek tükrében még inkább lehangoló a két nyelvet társalgási szinten beszélők (20 százalék angol, 18 százalék német) aránya. Ugyanakkor biztató elmozdulások, pozitív változások, ha lassan is, de érzékelhetőek. A hazai lakosság körében végzett KSH felmérés szerint az elmúlt két évtizedben dinamikusan erősödött elsősorban a fiatalabb és iskolázottabb korosztály nyelvtudása Magyarországon. Míg 1990-ben a lakosság 2,2 százaléka, 2011-re már 13,6 százaléka tudott angolul kommunikálni.

Az Európai Uniós adatok több tényezőt figyelembe véve az mutatják, hogy noha a magyarok tudatában vannak a nyelvtanulás kényszerének, hasznosságát kevésbé ismerik fel. A magyar munkavállalók alig több mint 50 százaléka gondolja azt, hogy nyelvismeretével jobb pozíciókat is meg tudna pályázni.

A 2014 őszi HVG Állásbörzén megjelenő munkaadók leendő munkatársaikkal szemben támasztott elvárásai ellentmondanak ezeknek a munkavállalói elképzeléseknek. A karrier rendezvény 126 állásajánló kiállítójának nyitott pozícióit megvizsgálva ugyanis kiderül, hogy a cégeknek kevesebb, mint 8 százalékát teszik ki azok, akik nem várnak el semmilyen nyelvtudást a hozzájuk jelentkezőktől.

Az angol nyelv legalább társalgási szintű ismerete már szinte alapkövetelménynek számít a felsőfokú végzettségű szakemberek estében, például az állásvásáron megjelenő hazai vállalatok közel 90 százalékánál ez a tudás már pályázati feltételként jelenik meg. A beszélt nyelvek közül szorosan a második helyen a német áll (a kiállítók 57 százalékánál elvárás a meghirdetett pozíciók jelentős részében), ami elsősorban a jelentős számú német érdekeltségű vagy erre a nyelvterületre szolgáltató, illetve exportáló cégnek köszönhető.

Beszédes adat az is, hogy kiállítók még orosz nyelvtudást (18 százalék) is nagyobb százalékban várnak el egyes pozíciók betöltéséhez, mint amennyihez egyetlen idegen nyelv ismerete sem követelmény. A rendezvényen egyre jelentősebb számban képviselteti magát az SSC szektor is, ahol igazán jól érvényesülni a jellemzően elvárt angol vagy német nyelvismeret mellett elsősorban további idegen nyelvtudással (francia, spanyol, olasz vagy valamely skandináv, illetve közép-európai nyelv ismeretével) lehet.

Bár a magyar munkavállalók közel fele úgy gondolja, hogy jobb nyelvtudással nem tudna sikeresen jobb pozíciót megpályázni, a munkaadók elvárásaiból egyértelműen látszik, hogy ma Magyarországon egy jó állás elnyeréséhez igenis szükség van nyelvtudásra!

A HVG Állásbörze célja, hogy a munkaerő-piaci szereplőket és azok elvárásait közelebb hozza egymáshoz, ezért egyre nagyobb teret ad a nyelvtudást támogató, erősítő intézményeknek, szervezeteknek is. A Mobility Fair elnevezésű helyszín erre egy jó példa, ahol nem csak diákoknak, hanem már végezett szakembereknek szóló külföldi ösztöndíj-, tanulmányi és munkalehetőségek iránt is érdeklődhetnek a látogatók. Emellett az idei karriervásár egy különleges Európai Uniós kezdeményezésnek is helyt ad. A rendezvény vendége a ‘Mozgásban az ifjúság’ program, ahol szintén külföldi tapasztalatszerzést támogató lehetőségek kerülnek bemutatásra. Itt változatos programokkal és korábbi résztvevők élménybeszámolóival várják a nemzetközi perspektívákat kereső fiatalokat.