Veszélyben a 14 százalékos minimálbér-emelés: kemény vita jön ősszel

A héten kezdődnek a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló őszi egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumán (VKF). Az Economx információi szerint ezúttal különösen nehéz tárgyalássorozatra készülhetnek a felek, miután a munkáltatók már jelezték: a korábban rögzített kétszámjegyű emelés a jelenlegi gazdasági helyzetben nem feltétlenül tartható.

A 2024-ben megkötött, hároméves bérmegállapodás alapján 2027-től 14 százalékkal emelkedne a minimálbér. A megállapodás ugyanakkor a gazdasági teljesítmény alakulásához is kötötte az emelést. Az eredeti számítások szerint ehhez 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre lett volna szükség, a várakozások azonban ennél jóval szerényebbek.

A munkaadók már jelezték: kevesebb emelés jöhet

A munkáltatói oldal szerint a megváltozott gazdasági környezet miatt felül kell vizsgálni a korábbi megállapodást. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a jelenlegi körülmények között reálisabb lehet egy egy számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelés.

Ez azért is jelentős fordulat, mert a jelenlegi megállapodás alapján a minimálbér 2027-es emelésének mértéke már korábban eldőlt. A munkaadók azonban most azt hangsúlyozzák, hogy a gazdasági teljesítmény elmaradása miatt a korábbi számításokat nem lehet változatlanul alkalmazni.

Jelenleg a minimálbér bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Hogy ezek az összegek mennyivel emelkednek januártól, az egyik legfontosabb kérdés lesz az őszi bértárgyalásokon.

A szakszervezetek nem engednének a bérekből

A munkavállalói oldal egészen más álláspontot képvisel. A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a minimálbérnek továbbra is el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset felét.

A szakszervezetek így várhatóan ragaszkodnak majd a bérek érdemi emeléséhez, miközben a munkáltatók a gazdasági helyzetre, a vállalkozások terheire és elsősorban a kisebb cégek lehetőségeire hivatkozhatnak.

A tárgyalások egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy sikerül-e fenntartani a korábbi hároméves megállapodásban szereplő 14 százalékos emelést, vagy a felek kénytelenek lesznek egy alacsonyabb mértékben megállapodni.

A szenteste is napirendre kerülhet

Nem kizárólag a bérekről tárgyalhatnak azonban ősszel a VKF-ben. Az Economx értesülése szerint az érdekképviseletek napirendre vennék december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításának kérdését is.

A Munkástanácsok már konkrét jogi javaslatot nyújtott be a foglalkoztatáspolitikáért felelős szaktárcának. Ennek lényege, hogy a Munka törvénykönyvének módosításával akár már 2026-tól munkaszüneti nappá lehetne tenni a szentestét.

A kérdés évek óta napirenden van, és a munkavállalói oldal számára fontos követelés, hogy december 24-én ne kelljen dolgozni, illetve az így kieső munkanapot ne egy másik decemberi napon kelljen ledolgozni.