Veszélyben a szlovákiai magyar gimnáziumok

Az új szlovák oktatásügyi miniszter, Dušan Čaplovič tervei szerint gimnáziumokba csak azok a tanulók jelentkezhetnének majd, akiknek az előmeneteli átlaga a hatodik és a kilencedik évfolyam között nem haladja meg az 1,5-öt. Szlovákiában az iskolai előmenetelt 1-től 5-ig terjedő jegyekkel osztályozzák úgy, hogy az 1-es osztályzat a legjobb eredményt jelzi. A tárcavezető a terveit azzal indokolta, hogy a szakképzést nyújtó középiskolák végzőseinek - több szakképesítési irányzatban tapasztalt - hiánya miatt a külföldi befektetőknek már most gondot okoz, hogy megfelelő szakképesítésű munkaerőt találjanak Szlovákiában.

Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke szerint a tervezett lépés megalapozatlan és elhamarkodott. Úgy véli, a gimnáziumot végzők más országokban tapasztalt arányával összehasonlítva Szlovákiában sem jelentősen eltérő a helyzet, mi több, az elhelyezkedési statisztikák is azt mutatják, hogy jobban tudnak érvényesülni a munkapiacon ezeknek az iskoláknak a végzősei. Szigeti László szerint egy ilyen elhamarkodott döntés komoly veszélybe sodorhatja a szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumokat.

"Ismerjük a demográfiai helyzetet. Az utóbbi időben több kisebb város magyar tanítási nyelvű gimnáziuma került veszélybe. Például a zselízi, amelyet átköltöztettek a szlovák gimnázium épületébe" - mondta el Szigeti László az MTI-nek. Rámutatott: a tervezett intézkedés miatt egy egész sor magyar intézmény juthatna hasonló vagy még rosszabb sorsra. Hozzátette: az intézkedés hatalmas nyomást gyakorolna az általános iskolákra is, hiszen elkezdődne a harc a megszabott küszöb alatti osztályzatok megszerzéséért.

Dušan Čaplovič a középiskolák finanszírozása terén is változtatásokat tervez. Elképzelése szerint a kevésbé "minőségi" képzést nyújtó oktatási intézmények kevesebb állami támogatást kapnának. Szakértők szerint félő, hogy egy ilyen modell teret enged arra, hogy a tárca az oktatás minőségétől eltérő okok miatt is leállítsa némely iskolák finanszírozását.
"Itt el tudom képzelni, hogy van egy hátsó gondolat a nemzetiségi oktatásügy kapcsán, hiszen a magyar tannyelvű iskolák mintegy 8 százalékkal magasabb normatív támogatásban részesülnek, mint a többi" - jelentette ki Szigeti László.

Hozzátette: ennek az ezredforduló tájékán érvényesített magasabb támogatásnak az áll a hátterében, hogy a magyar iskolákban több tanítási óra van. Rámutatott: Ezt a múltban például már a Szlovák Nemzeti Párt iskolaügyi minisztere, Ján Mikolaj is megpróbálta módosítani. Szigeti szerint bár ennek leállításáról annak idején sikerült meggyőzni Mikolajt, jelenleg is több olyan elképzelés van, amely az úgynevezett osztályalapú finanszírozás bevezetését sürgeti. Az ehhez kapcsolódó osztálylétszám-küszöbök bevezetése ismét az alacsonyabb diáklétszámmal rendelkező nemzetiségi oktatási intézményeket hozhatná hátrányos helyzetbe.

Az új oktatásügyi miniszter elképzelései között az is szerepel, hogy a felsőoktatásból ismert akkreditációs rendszert vezetnének be a középiskolákra vonatkozóan is. Dušan Čaplovič jelezte, az akkreditációs kritériumok összeállításáig egyetlen új oktatási intézmény létrehozatalát sem hagyja jóvá.

MTI/edupress.hu