Veszélyben az eladók a karácsony előtti hajszában

"A karácsony előtti időszakban a boltokban, az áruházakban jóval kevesebben dolgoznak, mint ahányan kellenének a zökkenőmentes működéshez. A problémát ilyenkor a munkáltatók a pihenőnapok megrövidítésével oldják meg" - mondja a minden évben visszatérő problémáról Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

Az alelnök által elmondottakat a több éve bevásárlóközpontban eladóként dolgozó Ágnes is megerősíti. "Négyszer több vásárló fordul meg a karácsony előtti hetekben nálunk. Ennek ellenére a főnök plusz embereket csak hétvégére vesz fel. Kevesebb a pihenő, nekem például eddig két nap munka után két nap szabadnap járt, most viszont három napot kell ledolgoznom egyben, majd utána mindösszesen egy napot tölthetek otthon" - mesélte a huszonéves Ágnes.

Napi 12 óra munka, heti 2 pihenőnap

A legnagyobb gond, hogy a munkáltatók kisebb nagyobb trükkökkel a kimerülésig dolgoztathatják eladóikat. Sehol nincs ugyanis kikötve, hogy a karácsony előtti hetekben plusz embereket kellene felvenniük alkalmazottaik egészsége érdekében. "Az eladókra vonatkozóan két fő szabály van: az első, hogy egy munkanapon nem dolgozhatnak 12 óránál többet - a rendkívüli munkavégzést is beleértve. A második pedig, hogy hetente minimum 2 pihenőnapot kell kapniuk" - mondta el a KASZ elnöke.

Kettős nyilvántartást vezetnek

Előfordul egy másik húzás is, a kettős nyilvántartás vezetése. "Az egyik dokumentáció a munkaügyi felügyelet számára készül, és ebben természetesen minden - a munkaórák, túlórák - a legnagyobb rendben van. A másik pedig a központ számára íródik. Ez viszont már elég visszás, előfordul például, hogy az eredetileg ledolgozott 12 óra helyett csak 8 szerepel benne, illetve az, hogy az alkalmazott mindkét pihenőnapját megkapta - pedig csak egyet sikerült kiadni a számára" - avatott be a trükkökbe Mártaházi István.

De mit tehetnek a dolgozók ez ellen? Az alkalmazottak a www.kasz.hu oldalon található elérhetőségeken tehetnek bejelentést. A KASZ a bejelentést követően - a probléma jellegétől függően - vagy a munkaügyi főfelügyelőséget keresi fel és kéri a cég átvizsgálását, vagy munkaügyi bírósághoz fordul, és peres eljáráson érvényesíti az illető jogait.

Anonimitást kérnek

"Tapasztalataink szerint egyébként a magyar alkalmazottak érdekérvényesítő képessége elég csekély. Aki meg akarja tartani az állását, az gyakran tanácsot sem kér", mondja a KASZ elnöke.

A bejelentők többsége fél munkahelye elvesztésétől és szeretne névtelenséget kérni. "Ez természetesen megoldható, de csak abban az esetben, ha a probléma nem csak a bejelentőt érinti, hanem az alkalmazottak zömét. Például ha a gond az, ünnepnapokon is nyitva tart az üzlet. Ekkor fel tudunk lépni a bejelentő személyének kiadása nélkül. Az anonimitást akkor nehéz biztosítani, ha egyéni problémáról - például ki nem fizetett túlóráról - van szó. Hogyan is követelhetnénk az alkalmazott bérét anélkül, hogy elmondanánk, kinek a fizetéséről van szó?" - tette fel a kérdés az alelnök.

Nyugalom, empátia, pihenés

Persze sokan nem akarnak egyszerre bejelentést tenni, inkább csak túlélni szeretnék ezt a néhány hetet. Hogyan tudják ezt tető alá hozni? "Hasznos lehet az úgynevezett "aktív hallgatás" képességének kifejlesztése. Kevesebb, de inkább jól célzott kérdésekkel érdemes támogatni a vevőket", mondja Kiss István tanácsadó szakpszichológus.

Rengeteg stressztől kímélhetik meg magukat az eladók, ha türelmesen, empatikusan, segítőkészen viszonyulnak a vevőkhöz. Bár ez sokszor elég nehéz - különösen, ha tízen kopogtatják egyszerre a vállukat -, mégis hasznosabb, mintha idegesen és ingerülten reagálnának az esetleges kérésekre.

"Lényeges, hogy háttérmunkát is kapjanak és a vásárlóktól távol tudjanak kicsit pihenni. Ebben az időszakban fontos még a munka utáni bármilyen testmozgás, de egy mozifilm megnézése is segíthet a feltöltődésben"- mondta el a munkapszichológus.

Kérdés persze, hogy napi tizenkét óra hajtás után lesz-e kedve bárkinek is futni vagy moziba menni alvás helyett...

Oroszi Babett