Vidéki ipari parkokban bíznak a magyar cégek

A vidéki ipari parkok többsége előremenekül a válságban: a Győri Ipari Parkban például a negatív tendenciákat számos társaság cégcsoporton belüli profilváltással, míg mások fejlesztésekkel igyekeznek kivédeni. A területen nem zártak be egy gyárat sem, bár leépítésekre azért sor került - ez körülbelül 500 főt érintett a térségben. Balogh László, a parkot működtető Nemzetközi Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a parkot működtető társaság is próbál az új fejlesztések irányába menekülni: a cég 2008-ban 17 hektárral bővítette területét, ahol a nyár folyamán megkezdi az infrastruktúra kiépítését. Az összesen 650-700 millió forintba kerülő beruházást azért nem halasztják el, mert a megkeresések szerint van igény területre a beruházók részéről - tette hozzá.

Miskolc szintén arra számít, hogy a válság lecsengésével megjön a cégek beruházási kedve. A város vezetése úgy gondolja, hogy most mindenképpen a jövőre kell összpontosítani, elvégre megfelelő feltételek híján nincs hova letelepedniük az új vállalkozásoknak. Miskolcnak már 2005-óta van egy - 68,5 hektáros - ipari parkja, amely már csaknem teljesen megtelt, és egyelőre senki sem jelezte, hogy távozna a krízis miatt. A növekvő befektetői igények, és a betelepülők nagy száma miatt ráadásul márciusban átadták az 1,3 milliárd forintból kialakított Mechatronikai Ipari Parkot is, amely mintegy 700 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Tervben.

A Tiszaújvárosi Ipari Parkban sem jelezték a cégek, hogy más telephely után néznének, épp ellenkezőleg, egyik közülük további egy hektáros bővítést tervez a területén - közölte Marozsák Péter, az ipari parkot működtető TiszaSzolg Kft. ügyvezetője. A városi önkormányzat tulajdonában lévő cég vezetője ugyanakkor megjegyezte: a pénzügyi-gazdasági válság óta nem jelentkezett új befektető. A 140 hektáros, teljes közműves ipari parkban jelenleg 15 cég működik, ugyanennyi pedig már parcellát vásárolt, tehát komoly szándék már van a beruházásokra. A 2007-es mérleg szerint az itt megtelepült vállalkozások 177 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le.

Az Egri Ipari Park Kft. az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően április 3-án félmilliárd forint értékű támogatásban részesült. Az uniós forrás összességében 1,5 milliárd forint értékű infrastruktúra-fejlesztést tesz lehetővé. A 100 hektár területű parkban több mint 60 vállalkozás működik, amelyek kétezer embert foglalkoztatnak, és együttes árbevételük eléri az évi 120 milliárd forintot. A fejlesztéstől további 300 munkahelyet remélnek.

Balassagyarmaton az összes terület elkelt az ipari parkban, de több befektető már inkább továbbadná a telephelyét. Működő és már létszámleépítést is végrehajtó papíripari vállalkozás éppúgy továbbadná a területét, mint a három tervezett autószalon tulajdonosai. A salgótarjáni ipari parkban nyolc zöldmezős beruházás valósult meg, a legrosszabb helyzetben jelenleg az autóipari beszállítók vannak. A Városüzemeltetési Kft.-nél azt érzékelik, hogy a cégeknek két-három hónapos elmaradásaik vannak a közös költség és villanyszámla kifizetésében. A Mitsuba Kft. februártól négyórás munkahétre állt át, ami a bérek 20 százalékos csökkentésével járt. Az ipari parkot üzemeltető Salgó Vagyon Kft. honlapján öt céget jelöl meg, amelyek 2009-ben kezdik meg működésüket a területen.

Az NFGM adatai szerint hazánkban jelenleg 206 ipari park működik, összterületük meghaladja a 12 ezer hektárt. Az ipari parkokban foglalkoztatottak aránya az ipari foglalkoztatottakhoz képesst évről évre növekszik, 2007-ben ez az arány 26,7 százalékra emelkedett. A magyarországi ipari parkok fejlesztésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2008-ban 38,564 milliárd forint forrást szántak, 2009-2010-ben ez már csak 16,997 milliárd forint lesz. A gazdasági minisztérium április 4-én írta ki a 2009. évi pályázatot az ipari park cím elnyerésére, a jelentkezést július 15-éig lehet beadni.

Világgazdaság