Világviszonylatban is magas a magyar adósarc

Ezzel szemben Mexikóban 15,3 százalékos, Dél-Koreában 19,6 százalékos, Új-Zélandon 21,5 százalékos volt a teher aránya. Az OECD-átlag 37,7 százalékos volt.

Az arányszám azt mutatja, hogy a nettó hazavitt jövedelem (állami jóléti juttatásokkal együtt) és a munkáltató teljes munkaköltsége (bér, adó és járulékok) közötti különbség hogyan aránylik a munkaköltséghez

A jelentés szerint az OECD-tagállamokban enyhén csökkentek az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások az összes munkaköltségen belül 2000-2006 között, de az alkalmazottak többnyire ugyanannyi vagy még több adót fizetnek, mert a béremelkedés miatt magasabb adósávba kerültek, illetve az adókedvezmények értéke lemorzsolódott.

Az átlag nagy eltéréseket is takar: egyebek mellett Magyarországon, Ausztráliában, Írországban és Új-Zélandon a gyermekes családok kevesebb adót fizettek az elmúlt években jövedelmükhöz viszonyítva a családbarát adózási rendszernek köszönhetően. Ugyanakkor például Görögországban, Izlandon, Dél-Koreában és Mexikóban növekedtek a munkavállalók adóterhei.

A jelentés Magyarországot abból a szempontból is kiemeli, hogy itt - nyolc másik országgal egyetemben - nominálisan 40 százalékot meghaladó mértékben nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresete 2000-2006 között.

Az adóváltozások az OECD-országokban többnyire az alacsony keresetű rétegeknek kedveztek, néhány országban - Ausztrália, Kanada, Németország, Izland, Dél-Korea, Luxemburg, Norvégia, Egyesült Államok - inkább a magasabb jövedelműek jártak jól.