Három területen is komoly növekedési tartalékai vannak Magyarországnak az OECD szerint

Magyarország hosszú távú gazdasági növekedésének egyik kulcsa a termelékenység javítása, a tőkeállomány bővítése és a munkaerő-kínálat növelése lehet. Az OECD magyarországi országtanulmánya három olyan területet azonosított, ahol jelentős kihasználatlan növekedési tartalékok vannak: a kkv-k termelékenységét, a humán tőke minőségét, valamint a nők és fiatalok foglalkoztatását - írja a Telex. 

A kis- és középvállalkozások a magyar cégek 99,9 százalékát adják, mégis csak a hozzáadott érték 54 százalékát állítják elő. A kkv-k termelékenységi lemaradása a nagyvállalatokhoz képest nemzetközi összehasonlításban is jelentős. Ezt többek között a vállalatalapítás és -megszűnés nehézségei, az egyenlőtlen versenyfeltételek, a finanszírozási korlátok és a lassú digitalizáció okozzák. Egy magyar kft. alapításához az OECD szerint 17 adminisztratív lépésre és hat különböző szervezettel való kapcsolattartásra van szükség. A hárommillió forintos kötelező minimumtőke az egy főre jutó GDP 44 százalékának felel meg, ami a legmagasabb arány az OECD-ben. A nehézkes felszámolási rendszer alacsony termelékenységű „zombivállalatokat” is életben tarthat, miközben ezek tőkét és munkaerőt kötnek le. A kkv-k fejlődését az is akadályozza, hogy nehezebben jutnak közbeszerzésekhez, külső finanszírozáshoz és korszerű technológiákhoz.

A digitalizációban különösen nagy a lemaradásuk, részben a digitális készségek hiánya és a magas távközlési költségek miatt. A külföldi vállalatok átlagosan 40 százalékkal termelékenyebbek a hazai cégeknél, ezért a velük kialakított beszállítói kapcsolatok és a tudástranszfer komoly fejlődési lehetőséget jelenthetnek. A gazdaság másik problémája a megfelelően képzett munkaerő hiánya: 2023-ban a vállalatok 34 százaléka ezt tartotta működése legnagyobb akadályának. Magyarországon a 25–64 évesek mindössze 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, szemben az OECD 42 százalékos átlagával. A tényleges készségek szintje is gyenge, a magyar felnőttek írásértési és számolási eredményei elmaradnak az OECD átlagától. A családi háttér ráadásul erősen meghatározza az iskolai teljesítményt és a későbbi végzettséget, ami korlátozza a társadalmi mobilitást és a rendelkezésre álló munkaerő-potenciál kihasználását.

A foglalkoztatásban elsősorban a kisgyermekes és az idősebb nők, valamint a fiatalok esetében vannak további tartalékok. A két év alatti gyermeket nevelő magyar anyák mindössze 12 százaléka dolgozik, miközben az uniós átlag 38 százalék, a fiatalok munkanélkülisége pedig jóval magasabb az idősebb korosztályokénál. Az OECD szerint a termelékenyebb kkv-k, a jobb oktatás és készségek, valamint a nők és fiatalok nagyobb munkaerőpiaci részvétele együtt jelentősen növelhetné Magyarország potenciális kibocsátását, és mérsékelhetné az öregedésből és a klímaváltozásból fakadó hosszú távú költségvetési nyomást.