Rekord foglalkoztatottság, csökkenő reálbérek: hol van a vásárlóerő?

Töretlen a bővülés a munkaerőpiacon

Az OECD legfrissebb előrejelzése szerint a 38 tagország munkaerőpiaca rendkívül ellenállónak bizonyul. 2026 májusában a foglalkoztatottak száma elérte a 670 milliót, ami 2001 óta mintegy 26 százalékos növekedést jelent. A bővülés várhatóan idén további 0,3 százalékkal, 2027-ben pedig 0,6 százalékkal folytatódik. A munkanélküliségi ráta az OECD területén 4,9 százalékon állt májusban, és az előrejelzések szerint a jövő évben is ezen az alacsony szinten maradhat.

A kedvező foglalkoztatási adatok ellenére a munkavállalók nem érezhetik magukat maradéktalanul elégedettnek. A reálbérek az OECD-országok egyharmadában még mindig az öt évvel ezelőtti szint alatt maradnak. A Közel-Keleten zajló konfliktusok okozta energiaársokk pedig további nyomást gyakorol a fizetésekre. Bár a minimálbérek emelése segített megvédeni a legalacsonyabb keresetűek vásárlóerejét, az átlagbéreket jelentősen erodálta az infláció.

Az OECD munkaerőpiacai erősek és rugalmasak, a foglalkoztatottság rekordszinten van, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontok közelében alakul. Azonban a munkavállalók vásárlóereje nem tart lépést ezzel. A megoldást a munkaerő-produktivitás növelése jelenti jobb oktatáspolitikával, felnőttképzéssel és a technológia adaptálásával.

Kihívások a fiatalok és a régiók számára

A jelentés rámutat, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája globálisan emelkedni kezdett, és ez már nemcsak a diplomásokat, hanem a végzettség nélkülieket is érinti. Bár a mesterséges intelligencia (MI) hatása egyelőre korlátozottnak tűnik ebben a szegmensben, a készségek iránti kereslet hosszú távú átalakulása már érezhető. Az MI-nek való kitettség tekintetében az Egyesült Királyság a második helyen áll Luxemburg mögött 60,9 százalékkal, Londonban pedig ez az arány eléri a 76,6 százalékot is, míg Észak-Írországban csupán 55,1 százalék.

Az OECD hangsúlyozza a regionális különbségek fontosságát is.A lakóhely meghatározza a munkavállalási esélyeket és a jövedelmi ranglétrán való feljutás lehetőségét. A szervezet szerint a kormányoknak összehangolt beruházásokra van szükségük a közösségi szolgáltatásokba, például:

• a közlekedés és a lakhatás fejlesztésébe,
• a gyermekgondozási és egészségügyi szolgáltatásokba,
• a digitális infrastruktúra és az oktatás modernizálásába.

A jelentés szerint elengedhetetlen a partnerségek kialakítása a munkáltatók, a közfoglalkoztatási szolgálatok, az egyetemek és a képzési szolgáltatók között a helyi erősségek támogatása és a szűk keresztmetszetek felszámolása érdekében.

Forrás: Personnel Today