Zalaegerszeg: összefogás a válságban

A válságkezelés lehetőségeiről a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a zalaegerszegi önkormányzat közösen tartott gazdasági fórumot.

Gyutai Csaba elmondta: a tavalyi 3,5 milliárd forint iparűzési adó "rekordbevételnek" számított Zalaegerszegen. A válság jelei az év második felében kezdtek mutatkozni: csökkent a cégek árbevétele, növekedett a munkanélküliség. Míg 2006-ban a városban a munkanélküliségi ráta 4 százalék volt, 2009 márciusában már elérte a 7,01 százalékot, az országos átlag 81 százalékát.

A válság enyhítésének egyik lehetőségeként a helyi adó csökkentését említette az alpolgármester. Jelenleg egymillió forint az adómentes adóalap, és a városban működő vállalkozások 30 százalékának nem kell iparűzési adót fizetni. A tervek szerint az alsó határ 1,5 millió forintra emelkedik, így a vállalkozások 56 százaléka kikerül az adófizetési kötelezettség alól. A kiesett bevételt a városi intézményrendszerben bevezetendő takarékoskodással pótolják.

A foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről elmondta: a közmunkaprogramban év végéig várhatóan 200 főt foglalkoztatnak. A "Munkát ad a város" program keretében pedig - a vállalkozások lehetőségeihez mérten - 100-150 fő számára biztosítanak munkát. A vállalkozások a Kontakt Kht. közreműködésével tartósan regisztrált munkanélkülieket kölcsönözhetnek, a bérek járulékait a város a kht.-n keresztül kifizeti a vállalkozásoknak.

Fejlesztési lehetőségként említette a jelenleg használaton kívüli épületek, ingatlanok hasznosítását, amelyeket minimális bérleti díjért adnának ki befektetőknek. A belváros rehabilitációs program során mintegy 1,5 milliárd forintos beruházás valósul meg, ami további munkát biztosít a vállalkozásoknak.

Gyutai Csaba közölte: az idén közel 300 millió forintot fordít a zalaegerszegi önkormányzat az intézményi rekonstrukciós munkákra; ez elsősorban épületgépészeti, szigetelőcégeknek jelent munkalehetőséget. Műszaki innovációs központ is létesül a városban, ami a gépipari vállalkozások számára valósít meg kutatásfejlesztési célokat. A városi beruházások 70 százalékát helyi cégek végzik, a város a későbbiekben is ezt a tendenciát szeretné követni.

Háry András, ipari fejlesztések koordinátora elmondta: a klasszikus tömeggyártó szektorokban piacvisszaesés tapasztalható, ezért a befektetési stratégia célterületeit módosítani kell. Eddig az ipari fejlesztésekre fókuszáltak, de most inkább azok iránt a termékek iránt van kereslet, amik a szűkülő gazdaságban az életszínvonal megőrzését segítik elő, mint például az energia hatékonysághoz kapcsolódó termékek, berendezések.