A bérkompenzáció ellenére tovább csökkentek a reálbérek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2012 első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az év első öt hónapjában az átlagos infláció 5,6 százalék volt, így a reálkereset 3,7 százalékkal csökkent.

A GKI elemzése megállapítja: közfoglalkoztatottak nélkül számítva a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3, a keresettömeg 4 százalékkal mérséklődött 2012. január-május között.

A legnagyobb visszaesés a költségvetési szektorban következett be a kompenzációs rendszer fenntartása ellenére (ez azt célozta, hogy 2012-ben senkinek se csökkenjen a havi nettó jövedelme), a reálkeresetek ebben a körben - közfoglalkoztatottak nélkül számítva - 4,4 százalékkal, a reálkereset-tömeg 6,8 százalékkal csökkent.

A GKI kutatói megjegyzik, hogy a versenyszférában annak ellenére következett be a reálkeresetek visszaesése, hogy a cégek többsége arra törekedett, hogy az alapbérekben igyekezzen kompenzálni munkavállalóinál az adójóváírás megszüntetése és a járulékemelés okozta negatív hatásokat. Az első öthavi adatok szerint a reálkereset 1,6 százalékkal, a reálkereset-tömeg 3,2 százalékkal csökkent.

A GKI elemzése részletezi az eltartottakkal bővített reálkereset mutatót, jelezve, hogy az eltartottak után járó adókedvezmény 2011-ről 2012-re nem változott, miközben az adójóváírás megszüntetése miatt az igénybe vett összeg kismértékben növekedett. A gyermekes munkavállalóknál gyermekszámtól függően 2,2-3,4 százalék közötti reálkereset-csökkenés következett be az első negyedévben, míg a gyermektelenek (illetve 18 év feletti gyermekkel rendelkezők) az átlagnál is rosszabbul jártak.

A kutatóintézet jelentése kitér a foglalkoztatási folyamatokra is. Magállapítása szerint a létszámadatok arról tanúskodnak, hogy a cégek jelentős része csak létszámcsökkentéssel, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésével volt képes az előírt béremelésre. Az év első öt hónapjában éves összehasonlításban 29,5 ezer fővel (1,6 százalékkal) csökkent a versenyszféra átlagos alkalmazotti létszáma. A szektor teljes munkaidőben foglalkoztatottainak száma 41,2 ezerrel (2,5 százalékkal) esett vissza, ezzel párhuzamosan a részmunkaidősöké közel 11 ezerrel (5,5 százalékkal) nőtt. Közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési szektorban is karcsúsítás ment végbe, 16,4 ezerrel csökkent az állomány. A nonprofit szektor kismértékű létszámbővülésével együtt is 44,7 ezerrel (1,7 százalékkal) dolgoztak kevesebben a nemzetgazdaságban az év első öt hónapjában, mint tavaly ugyanekkor.

Az felvázolt folyamatok miatt fordult a kormány érdeklődése a munkahelyteremtésről a munkahelyek megtartása felé, s ez fejeződött ki a munkahelyvédelmi akciótervben - áll a GKI elemzésében. További problémát jelent az, hogy az idei bérkompenzáció költségeinek jelentős részét a vállalkozások 2012-ben elszámolhatták, míg 2013-ben már csak ennek a fele lesz elszámolható. Így a tb-járulék mérséklése és a kisvállalati adó leginkább arra lesz elegendő, hogy a jövőre vonatkozó tehernövekedést mérsékelje a vállalkozásoknál - mutat rá a GKI.