A felsőoktatási lemorzsolódás csökkentését célzó fejlesztések valósultak meg

Közel 1,8 milliárd forintos európai uniós támogatásból, döntően a felsőoktatási lemorzsolódás csökkentését célzó fejlesztések valósultak meg az Oktatási Hivatal koordinálásával - hangzott el az EFOP-programot ismertető sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: egy kiemelt, országos programot valósítottak meg 32 hónap alatt, és a fejlesztések alapvetően a felsőoktatás lemorzsolódásának csökkentését célozzák. Ismertette: a projekt több területet érint, a fejlesztések alapját az OH által működtetett felsőoktatási informatikai rendszer szolgáltatta.

Az elnök kitért a digitális tankönyvtár fejlesztésére, amely elmondása szerint 21. századi, korszerű, jól kereshető, 1000 új felsőoktatási címmel bővülő adattárrá vált. A felsőoktatási informatikai rendszer fejlesztése által lehetővé vált - a köznevelés rendszeréhez hasonlóan - a hallgatók szociális hátterének vizsgálata, következtetések levonása az ágazati irányítás számára. A projekt érintette a diplomás pályakövetési rendszert is, továbbfejlesztésének köszönhetően országos adatintegráció valósulhatott meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az államkincstár, a Pénzügyminisztérium, a Diákhitel Központ, az Állami Egészségügyi Központ országos adatbázisaival integrálva tudnak sokoldalú tájékoztatást nyújtani a leendő hallgatóknak, középiskolásoknak, szüleiknek.

Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára elmondta: a felsőoktatás döntéshozatalát alapvetően befolyásoló fejlesztések valósulhattak meg. Hozzátette: a projekteredményekből jól látható, hogy a lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban. Ennek aránya átlagosan 30 százalékos: vannak tehát olyan területek, ahol magasabb, máshol alacsonyabb, illetve előfordul átmeneti lemorzsolódás is. Szeretnének legalább 10 százalékot javítani ezen az elkövetkező években - jelezte a helyettes államtitkár.

Megjegyezte, érdemes vizsgálni az egyetemeknek a bekerüléskor azt is, melyek azok a kompetenciák, amelyek nélkül a lemorzsolódás nő. A diplomás pályakövetési rendszer azokat a kompetenciákat méri, amelyeknek köszönhetően a fiatalok megtalálják boldogulásukat a munkaerőpiacon - közölte Horváth Zita.

MTI