A legtöbb helyen csökkennek a reálkeresetek

A Vasas Szakszervezeti Szövetség 250 munkahelyi szervezetéből 88-nak sikerült eddig megállapodást kötnie a munkáltatókkal, ami 13 ezer dolgozó fizetését érinti - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Balogh Lívia, a szakszervezet alelnöke. Jellemzően 3-6 százalékos emelést értek el, méghozzá úgy, hogy a munkaadók először többnyire azt deklarálták: nem kívánják kompenzálni a nettó keresetveszteségeket. A helyi alapszervezetek vagy valamilyen fix összegű pluszért, vagy a 300 ezer forint alatti keresetűek számára nagyobb mértékű százalékos emelésért küzdöttek, általában sikerrel. Ez jelenleg eredménynek számít, de csak a tavalyi nettó fizetések szinten tartásához elég, nem kompenzálja az infláció, illetve a munkavállalói járulék félszázalékos emelése okozta reálkereset-csökkenést. Több munkahelyen januárig visszamenő hatályú emelést értek el - ami egyébként ritkaságszámba megy a magyar munkaerőpiacon -, de olyanok is akadnak, ahol csak az üzleti év májusi zárása után kezdődnek meg a tárgyalások.

Megint akad 13. havi bér

A jelentősebb emeléseket a járműgyártásban és az elektronikai ágazatban érték el - utóbbiban komoly munkaerő-keresletet is tapasztaltak a szakszervezetek, mivel a cégek kezdik visszaállítani a korábbi állományukat -, valamint ott, ahol a válság után lassan helyreáll a régi munkarend a csökkentett munkaidő helyett (ezeknél gyakran pótolják az elmúlt két év elmaradt fizetésemeléseit is). Tapasztalataink szerint egyre több helyen sikerül megállapodni negyedéves év végi juttatásokról, bónuszokról, sőt akadt, ahol 13. havi bérről is - mondta az alelnök, hozzátéve: a tagoknak évi 200-300 ezer forint közötti cafeteriakeretük van, és idén ennek adóterheit is nagyrészt átvállalta a munkaadó. Mivel a Széchenyi pihenőkártyáról csak a napokban született meg a kormányhatározat, ezért azt még nem kínálták fel a munkaadók, és a csúszás miatt várhatóan ebben az évben már inkább maradnak a jól bevált üdülési csekkes megoldás mellett - mondta Balogh Lívia.

Változatos egyezségek

Ahol vannak megállapodások, ott többnyire csak a 300 ezer forint alatti keresetűek tavalyi nettójának szinten tartásáról szóló egyezségek születtek, és széles, 0-11 százalékos sávban szóródnak az emelések - számolt be lapunknak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

Több helyütt is úgy indultak az egyeztetések, hogy a munkaadók csak elbocsátások mellett vállalták volna a jelentősebb béremelést.

- A BKV-nál 5,5 százalékkal növelik a 250 ezer alatt keresők bérét, 300 ezerig pedig minimum 3,5 százalékos, az szja-változás függvényében meghatározott béremelésről állapodtak meg a felek, míg 300 ezer fölött nincs idén emelés.

- A MÁV-csoportnál a 300 ezer alatt keresők fizetését 3,5 százalékkal növelik 2011-ben.

- A Molnál minden dolgozó fizetése 4 százalékkal emelkedik, ott azonban jóval a másutt megszokott 200-300 ezer forintos éves cafeteriakeret fölött vannak a béren kívüli juttatások.

- A vegyiparban az ágazati megállapodás 4-6 százalékos emelésről szól, de a helyi tárgyalások, egyezségek változatos képet mutatnak: van, ahol nem lesz bérnövelés, de akad gumigyár, ahol 11 százalékot ajánlott a munkaadó.

- A szálloda- és vendéglátóiparban sok helyütt még tárgyalnak, ahogyan a teherfuvarozóknál is.

A vidéki városi tömegközlekedési cégek közül Miskolcon - ahol az ügyészség vizsgálja a Miskolci Holdinghoz tartozó cégekkel kapcsolatos ügyeket a polgármester feljelentései alapján - még el sem kezdődtek a tárgyalások, de a többi városban is elhúzódnak az egyezkedések. Borsik szerint a munkaadók sokszor a könnyebb ellenállás felé mozdultak, és inkább a béren kívüli juttatásokkal kompenzálnak.

Akadnak ágazatok, ahol még a tavalyi nettó szinten tartását sem tudják meglépni a munkaadók. Két meghatározó sörgyárnál például nem lesz idén béremelés - mondta el Hegyi István, az MSZOSZ bérpolitikai szakértője. Az építőiparban többnyire szintén elmarad az emelés, a cafeteria adóját pedig a dolgozók fizetik. A ruhaiparban többnyire csak a minimálbért növelték, másra nem volt pénz. Az élelmiszeriparban alágazatonként változó az emelések szintje, 0-7 százalék között szóródik, de a konzerviparban például március és június között kezdődnek csak a tárgyalások. A hagyományosan rosszul fizetett szociális területen sok cégbe kiszervezett intézménynél még a szakmai minimálbért sem kapják meg a dolgozók, elsőként ennek korrigálását szeretnék elérni. Érdekképviseletük szerint a munkavállalók 40 százalékának csökkent a nettó bére 2011-ben.

Nulla a Volánoknak?

Továbbra sincs megállapodás több Volán-társaságnál sem; a tagszervezetek nem írták alá az alágazati megállapodástervezetet, mivel az kevesebbet ajánlott volna az OÉT-ajánlásban foglaltaknál. Arra várunk, hogy a munkáltató és a kormány egyértelműen foglaljon állást, be akarja-e tartani a miniszterelnök többször is elismételt kívánságát az OÉT-ajánlás teljesítéséről, illetve arról, hogy senki nem járhat rosszabbul az adóváltozásokkal - mondta a Napi Gazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Szavai szerint a tagszervezetek most levélben próbálják megtudni a kormánytól, hogy kell-e érvényesíteni ezt a kívánságot, vagy sem - a helyi tárgyalásokon a Volán-társaságok vezetői arra a tulajdonos MNV Zrt-.től származó, Fellegi Tamás miniszter által aláírt levélre hivatkoznak, amely nullaszázalékos béremelést ír elő számukra 2011-re. Többször is elhangzott részükről - idézte Palkovics -, hogy ha jön a bérkommandó, majd nekik is megmutatják ezt a levelet.

Napi Gazdaság