Veszélyben az audis bérelőny? Új stratégiával készül a szakszervezet

Magyarország egyik legfontosabb iparvállalatánál, a győri Audi Hungaria-nál február elején kezdődött meg a 2026-os bértárgyalás. A vállalat vezetése nullaszázalékos béremelési ajánlattal állt elő, és a korábbi béren kívüli, illetve egyszeri juttatások sem szerepelnek az első csomagban. A tárgyalásról a Telex közölt interjút Zsidi Dáviddal, az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) elnökével.

A szakszervezet szerint az ajánlat nem elfogadható. Zsidi Dávid úgy fogalmazott: az első forduló előtt alapos felkészülés zajlott, ezért nem érte váratlanul őket a vállalat álláspontja, de „azonnal és határozottan” jelezték, hogy ez nem lehet az irány. A delegáció egyetlen ponttal sem ért egyet, és kitart a bizalmi értekezleten elfogadott célok mellett.

A konkrét követeléseket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Az AHFSZ idén új stratégiát alkalmaz: nem a médián keresztül zajló „számháborúval” kívánják vinni a folyamatot, hanem egy több mint húszfős munkacsoport bevonásával, fordulóról fordulóra értékelve az eredményeket. A célok között szerepel a foglalkoztatásbiztonság erősítése, a járműgyárban tapasztalható egyéni leterheltség csökkentése, a bérelemek védelme, a jövedelmi szint megtartása és fejlesztése, valamint további szociális intézkedések.

Új elem, hogy a szakszervezet a felkészülés során és a tárgyalások alatt a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéseire támaszkodik. A GKI a hazai és a közép-európai iparági adatokat biztosítja, ami a bérpozíciók értékelésénél lehet irányadó. A jelenlegi bérmegállapodás március 31-ig hatályos; korábban is április közepén született egyezség, és most sem zárják ki az egy évnél hosszabb megállapodást.

Az Audi bérei a hazai iparági összehasonlításban eddig a piac felett alakultak, a szakszervezet szerint közép-európai viszonylatban is erős a pozíció. Ezt az előnyt ugyanakkor a jelenlegi versenyhelyzetben tudatosan kell kezelni, hogy közép- és hosszú távon ne jelentsen kockázatot. Zsidi Dávid hangsúlyozta: a győri járműgyár teljesítménye – például az itt gyártott Audi Q3 sikeressége – a munkavállalók rugalmasságán, minőségén és kompetenciáin is múlik.

A bértárgyalási környezetet ugyanakkor árnyalja a nemzetközi autóipar bizonytalansága. A gyár különböző területein eltérő kihívások jelentkeznek: a járműgyártásban magas a kapacitáskihasználtság, míg a motorgyártásban inkább a munkahelyek biztonsága került fókuszba. A szakszervezet egységes álláspontot kíván képviselni, miközben figyelembe veszi az eltérő munkavállalói érdekeket.

Zsidi Dávid szerint győri sajátosság, hogy amennyiben egy területen megszűnik egy munkakör, a munkáltató másik pozíciót ajánl fel az érintett dolgozónak. Ez ugyan csökkenti az azonnali elbocsátások kockázatát, de nem minden munkavállaló számára jelent reális alternatívát, különösen hosszabb szolgálati idő vagy speciális szaktudás esetén.

Az AHFSZ mintegy 8000 fős tagsággal működik, és a magyar vállalati szakszervezetek között meghatározó szereplőnek számít. A mostani tárgyalás kimenetele nemcsak a győri dolgozók számára lehet irányadó, hanem szélesebb iparági viszonyítási pontként is szolgálhat a 2026-os béralkuk során.