Ekkora fizetésemelések várhatóak a magyar munkaerőpiacon 2026-ban

A 2026-os bértárgyalások első tapasztalatai alapján jövőre átlagosan 7–8 százalékos fizetésemelést kaphatnak a magyar dolgozók – írja a Világgazdaság Mészáros Melindára, a Liga Szakszervezetek vezetőjére hivatkozva. A tárgyalások ugyan már megkezdődtek, de a cégek szokás szerint megvárták a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodást, amely januártól 11, illetve 7 százalékos kötelező emelést rögzít. A megállapodást december elején hivatalosan is aláírták.

Mészáros szerint 2026 az az év lehet, amikor minden korábbinál nagyobb eltérések mutatkoznak a vállalatok béremelési gyakorlata között.

Az ipari parkokban már most látszik, hogy a cégek többsége csupán 4–6 százalékos fejlesztést tervez, és a korábbi, szakmunkáshiány miatti „bérverseny” jelentősen mérséklődött. Országos szinten ugyanakkor reálisnak tartja a 7–8 százalékos átlagos emelést, amely akár tovább is nőhet, ha az év elején gyorsul a gazdaság.

A szakszervezeti vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy több vállalatnál nem naptári évhez kötik a bérmegállapodást. Így előfordul, hogy a tárgyalások csak 2026 első hónapjaiban zárulnak le, és a magasabb fizetéseket márciusban, visszamenőleg kapják meg a dolgozók. Ugyanakkor két számjegyű emelést eddig egyetlen tárgyaláson sem láttak előkészületben.

A fővárosi gazdasági társaságok helyzete valamivel kedvezőbb: 5 százalékos reálbér-növekedéssel számolnak, ami a várható 3,6 százalékos infláció mellett összességében 8,6 százalékos emelést jelenthet. További 0,6 százalékos korrekció is beépülhet, ha a tényinfláció eltér a prognózistól, ezt azonban már a 2027-es tárgyalásoknál rendezik. A döntések határideje február 15.

A bérek nemzetgazdasági szinten akár a piaci szféra átlagánál jóval nagyobb mértékben is nőhetnek, mivel 2026-ban folytatódnak a közszféra korábban megkezdett bérfejlesztései. A vízügyi dolgozók és a kormányhivatali munkavállalók 15 százalékos, a szociális és kulturális területek dolgozói 10–20 százalékos emelésre számíthatnak, és folytatódik a bírák, valamint az igazságügyi alkalmazottak bérfelzárkóztatása is. A korábbi évek tapasztalata alapján a fegyverpénz kifizetése jelentős pluszt jelenthet majd a jövedelmekben, és ehhez társul a családi adókedvezmény megduplázása, valamint az anyák személyi jövedelemadó-mentessége is.

A munkaerőpiac közben tovább lazult. Bár tömeges elbocsátások nincsenek, sok cég nem tölti fel az üresedéseket, és elsőként a kölcsönzött munkaerő arányát csökkentik. A lemorzsolódás és a fluktuáció így észrevétlenül apasztja a létszámot, de szervezett leépítésekre továbbra sincs példa. A korábban munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban – például a turizmusban – jelentősen visszaesett a vendégmunkások és a kölcsönzött dolgozók aránya, sőt egyes pozíciókra már diplomások is sorra jelentkeznek.

A várható bérdinamika becslésére iránymutatást ad az idei minimálbér-emelés is: 2025-ben a legkisebb bér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az év első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset 9,1 százalékkal emelkedett. A legfrissebb adat szerint szeptemberben 687 ezer forint volt a bruttó átlagbér, és az év végi juttatások miatt az éves átlag várhatóan 700 ezer forint körül alakul majd.

Ha 2026-ban valóban 7–8 százalékkal emelkednek a fizetések, a bruttó átlagkereset tavaszra 749–756 ezer forintra nőhet, ami az országos nettó átlagbért 500 ezer forint fölé tolhatja.

kép: freepik