A munkaadónak évente be kell bevallania a lakáscélú támogatást is

A parlament honlapján elérhető törvényjavaslat a lakáscélú munkáltatói támogatás szövegét - a személyi jövedelemadó törvényben - átteszi a mellékletből a belső szövegbe. A lényegi szabályokat azonban ez a változás érintetlenül hagyja.

Így továbbra is 1 millió forint lakáscélú támogatást kaphatnak a munkavállalók a munkaadójuktól, és ebbe az összegbe be kell számítani az utóbbi 4 évben kapott minden hasonló támogatást, akkor is, ha azok több munkaadótól származnak. Változatlan az a szabály, amely szerint a munkaadó csak bankon keresztül adhatja a támogatást, és csak olyan lakás vásárlásához, építéséhez teheti ezt, amely nem haladhatja meg a méltányolható lakásigényt.

A méltányolható lakásigényt viszont a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szabályozza. A keret két összetevőből áll: a lakószobák számából, illetve a lakás árából. A lakószobák méltányolható száma az együtt költözők - a családtagok - számától függ. Például 1-2 személy esetén legfeljebb 3, 3-4 személy esetén 3 és fél, míg 4 személy esetén legfeljebb 4 lakószoba méltányolható. Minden újabb személy esetén fél szobával kell növelni a felső határt. A fél szoba alapterülete 6-12 négyzetméter, két félszobát egy lakószobaként kell számba venni.

A lakás vételára, illetve építési költsége a szobák számához igazodik, a jogszabály külön ad értéket Budapestre és a megyei jogú városokra, illetve az egyéb településekre. Így például egy másfél szobás lakás építési- illetve vételára a fővárosban és a megyei jogú városokban 12,5 millió, míg a többi településen 11,5 millió forint lehet. A három és félszobás lakások méltányolható ára pedig - az előbbi sorrendben - 22 millió, illetve 21 millió forint.

Egy új szabály került be a módosítással az szja törvény ezen részébe: az adómentes lakástámogatásról a munkaadónak - akkor is, ha azt elengedte - minden év január 31-ig kell adatot szolgáltatnia az APEH részére.