A munkanélküli fiatalok fele elhagyná lakhelyét, ha máshol kapna munkát
Az Európai Unióban (EU) a 20 és 34 év közötti munkanélküliek mintegy fele elhagyná lakhelyét, ha máshol kapna munkát, miközben ugyanennyi nem szívesen költözne el egy új álláslehetőség kedvéért. Az adatok szerint a magyar munkanélküli fiatalok 55 százaléka nem költözne el lakóhelyéről munka miatt - írja az MTI.
Az Eurostat 2016-os adatokat összesítő felmérése szerint a mobilitásra készen álló munkanélküli fiatalok 21 százaléka kizárólag lakhelye szerinti országban költözne másik településre, míg 12 százalékuk lenne hajlandó egy másik uniós tagállamba költözni munkavállalás miatt. További 17 százalékra tehető azok száma, akik elhagynák az unió területét is azért, hogy munkába állhassanak.
A mobilitásban a fiatalok képzettsége nagy szerepet játszik. A magas iskolai végzettségűek inkább készen állnak arra, hogy a munka miatt máshová költözzenek, mint az alacsonyabban iskolázottak. Az unióban a munkavállaló 20-34 év közötti foglalkoztatottak többsége, 90 százaléka a vizsgált időszakban nem váltott munkahelyet, így nem is költözött. Másik uniós tagállamba a foglalkoztatott fiatalok mindössze 1 százaléka távozott, míg 8 százalékuk az országon belül költözött munkahelye miatt.
A hivatal jelentése azt mutatja, hogy a fiatalok körében országon belül Máltán a legkisebb a mobilitási hajlandóság (27 százalék), alacsony Hollandiában (31 százalék) és Cipruson (32 százalék) is. Országon belül a román és a német fiatalok (37 százalék) a legmobilisabbak, majd Csehország és Írország 20 és 34 év közötti munkakeresői (35 százalék) következnek. Külföldre a legtöbben Észtországból és Horvátországból (26 százalék), majd Szlovéniából (25 százalék) mennének dolgozni. Az unión kívül a legtöbben Svédországból (34 százalék), Spanyolországból és Finnországból (28 százalék) illetve Franciaországból (27 százalék) vállalnának munkát.
A statisztikai hivatal - Magyarország esetében nem reprezentatív - adatai szerint a magyar munkanélküli fiatalok 55 százaléka nem költözne el lakóhelyéről egy munkalehetőség kedvéért, 16 százalékuk Magyarországon belül esetleg lakhelyet változtatna, 20 százalékuk az unión belül másik országba is elköltözne új munkahely miatt, míg 9 százalékuk az Európai Uniót elhagyva is szívesen vállalna munkát.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban a magyar fiatalok 91 százaléka nem hagyta el lakóhelyét munkahelyvállalás céljából és mindössze 6 százalékuk költözött az országon belül másik településre. A Magyarországon munkát vállalók 2 százaléka érkezett más uniós tagországból - közölte az uniós statisztikai hivatal.
Fotó: Pixabay
MTI
A mobilitásban a fiatalok képzettsége nagy szerepet játszik. A magas iskolai végzettségűek inkább készen állnak arra, hogy a munka miatt máshová költözzenek, mint az alacsonyabban iskolázottak. Az unióban a munkavállaló 20-34 év közötti foglalkoztatottak többsége, 90 százaléka a vizsgált időszakban nem váltott munkahelyet, így nem is költözött. Másik uniós tagállamba a foglalkoztatott fiatalok mindössze 1 százaléka távozott, míg 8 százalékuk az országon belül költözött munkahelye miatt.
A hivatal jelentése azt mutatja, hogy a fiatalok körében országon belül Máltán a legkisebb a mobilitási hajlandóság (27 százalék), alacsony Hollandiában (31 százalék) és Cipruson (32 százalék) is. Országon belül a román és a német fiatalok (37 százalék) a legmobilisabbak, majd Csehország és Írország 20 és 34 év közötti munkakeresői (35 százalék) következnek. Külföldre a legtöbben Észtországból és Horvátországból (26 százalék), majd Szlovéniából (25 százalék) mennének dolgozni. Az unión kívül a legtöbben Svédországból (34 százalék), Spanyolországból és Finnországból (28 százalék) illetve Franciaországból (27 százalék) vállalnának munkát.
A statisztikai hivatal - Magyarország esetében nem reprezentatív - adatai szerint a magyar munkanélküli fiatalok 55 százaléka nem költözne el lakóhelyéről egy munkalehetőség kedvéért, 16 százalékuk Magyarországon belül esetleg lakhelyet változtatna, 20 százalékuk az unión belül másik országba is elköltözne új munkahely miatt, míg 9 százalékuk az Európai Uniót elhagyva is szívesen vállalna munkát.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban a magyar fiatalok 91 százaléka nem hagyta el lakóhelyét munkahelyvállalás céljából és mindössze 6 százalékuk költözött az országon belül másik településre. A Magyarországon munkát vállalók 2 százaléka érkezett más uniós tagországból - közölte az uniós statisztikai hivatal.
Fotó: Pixabay
MTI
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?