Megtorpant a munkavállalási célú bevándorlás a fejlett országokba: az OECD szerint 2024-ben 21 százalékkal kevesebb külföldi dolgozó érkezett, főként a gyengülő gazdaság és a szigorodó vízumszabályok miatt – írja a Financial Times. Miközben a munkaerő-migráció visszaesett, a családi és humanitárius célú bevándorlás tovább nőtt.

Ausztria síparadicsomaiban több száz szezonális dolgozót keresnek a téli szezonra – akár 3000 eurós fizetéssel és ingyenes szállással. A munkalehetőségek a karintiai és stájerországi régiókban érhetők el és magyarok is jelentkezhetnek az uniós EURES rendszeren keresztül – írja a román Libertatea hírportál.

A nemzetközi munkaerőmozgás és a globalizáció következtében a munkahelyek egyre sokszínűbbé válnak, ami új típusú szervezeti kihívásokat hoz. A kulturális különbségek – ha nincsenek tudatosan kezelve – akadályozhatják a hatékony együttműködést, növelhetik a konfliktusok kockázatát, és hosszú távon a munkahelyi integráció, valamint a termelékenység rovására mehetnek.

Egyre több munkavállaló dönt munkahelyválasztáskor a közlekedési lehetőségek alapján. A 35 év alattiak közel 70%-a kifejezetten olyan munkaadót keres, amely fenntartható megoldásokat kínál. A trend 2035-re gyökeresen átalakíthatja a munkaerőpiacot: a mobilitás a munkáltatói vonzerő és a versenyelőny egyik kulcstényezője lesz.

A Csendes-óceánon fekvő Tuvalu lehet az első ország a világon, amelynek teljes lakossága kénytelen lesz elhagyni hazáját a klímaváltozás miatt. A mindössze 11 ezer főt számláló nemzet sorsa rávilágít arra, hogy a környezeti katasztrófák nemcsak humanitárius, hanem munkaügyi és relokációs kihívásokat is teremtenek: új otthon, új munkahely, új élet vár a kényszerűen költözőkre.

Először vizsgálták a Magyarországról Ausztriába irányuló migráció és a szubjektív jóllét kapcsolatát egy nemrégiben zárult nemzetközi kutatásban, amelyben magyar részről a Corvinus Egyetem kutatói vettek részt.

A globális munkaerőpiac újrarendeződik: miközben egyes országok elveszítik legképzettebb állampolgáraikat, mások tudatos stratégiával vonzzák be a digitális nomádokat, innovátorokat és tech-szakembereket. Kik lettek az új tehetségmágnesek, és miért pont most változik meg a tudásvándorlás térképe? - erre keresi a választ Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Megjelent a 2025-ös nemzetközi toplista a munka–magánélet egyensúlyáról: a kutatás 60 országot rangsorolt többek közt szabadság, egészségügy, közbiztonság és munkaidő alapján. Kiderült, hol nem uralja a munka az életet – és hogy Magyarország hányadik lett a világ legnagyobb gazdaságai között.

Sok dolgozó fél felvenni a kapcsolatot másokkal egy szakmai lehetőségért, mert attól tartanak, hogy zavarják a másik embert.

Csehországban már idén júniustól megszűnik a bértitoktartás: új törvény tiltja a fizetésekről való hallgatási záradékokat, az EU-s irányelv pedig átfogó bérátláthatóságot követel meg. A cél a diszkrimináció csökkentése és a nemek közötti bérszakadék felszámolása – de a cégek többsége még nincs felkészülve - írja az Expats.cz platform.

Milyen adminisztratív és jogi kihívásokkal jár a relokáció, hogyan gyorsítható a folyamat, és milyen megoldások érhetők el a bonyolultabb esetekben. Május 16-án zajlott az Expat-Center relokációs reggelije, amely kifejezetten nagyvállalati HR-szakemberek számára kínált naprakész információkat a külföldi munkavállalók magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről

2023-ban az Európai Unió jelentősen növelte a magasan képzett, nem EU-s állampolgárok számára kiadott munkavállalási és tartózkodási engedélyek számát. Az EU Kék Kártyából közel 89 ezret bocsátottak ki, elsősorban indiai szakembereknek. Németország dominál a kiadásban, míg a kutatói és diákvízumok is emelkedtek - adta hírül a legfrissebb számokat az Eurostat.

2024. januárban lépett életbe az új idegenrendészeti törvény, amely új engedélytípusokat, új keretrendszert teremtett a külföldiek foglalkoztatásában. 2025 újabb változásokat hozott, tovább szigorodtak a szabályok elsősorban a foglalkoztatási célú engedélyeket érintően, és a kiadható engedélyek számának korlátozásával. Milyen változásokat hozott az egy éve alapvetően módosított törvény? Mik a pozitív tapasztalatok és mik a kihívások? Hogyan látja mindezt Cziczárdi Györgyi, az Expat-Center ügyvezetője, relokációs szakértő, akinek több mint egy évtizedes tapasztalata van a külföldi munkavállalók magyarországi integrációjában.