2020. július 1-jén lépett hatályba az új Tbj., azaz a 2019. évi CXXII. törvény. Az új Tbj. külön rendelkezik az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnését - azaz a Brexitet - követően arról, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, miként alakul a kiküldetés? Valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéshez kapcsolódó lakóhely és tartózkodási hely szabályairól.

Megjelent a mezőgazdasági idénymunkások Magyarországra történő be- és kilépési feltételeiről, valamint az itt tartózkodásuk és a munkahelyi karantén szabályairól szóló rendőrségi határozat. Ennek kapcsán a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának szakértői gyűjtöttek össze gyakorlati tanácsokat.

A koronavírus az élet minden területére hatással van az elmúlt napokban, hetekben. Világszerte határokat zártak le, egész országrészek, sőt országok vannak karanténban. Így a mozgás is alaposan megnehezedett, ez pedig a relokációs szolgáltatásokat is gátolja. Például a külföldi munkavállalók Magyarországra érkezését.

A kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak. „Ezért a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban nagyon könnyű eltévedni, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot!” - hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Egy költözés komoly stresszt jelent. Ez fokozottan igaz abban az esetben, ha nem csak az ember lakhelye, hanem a munkahely, esetleg az ország, ahol él, és ezzel együtt minden egyéb körülmény is megváltozik. Márpedig ez a relokációval együtt jár. Rugalmasság nélkül ebben a helyzetben nem lehet boldogulni.

Egy új munkahely mindenképpen kihívást jelent, ez még inkább igaz, ha az adott állásért még költözni is kell, másik városba, országba, esetleg az egész családdal. Egy ilyen lépés mindenképpen okoz kihívásokat, de van pozitív hozadéka is.

Amikor valakit a cége áthelyez, különösen, ha külföldi pozícióról van szó, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy ehhez az adott vállalat milyen segítséget nyújt. Az egyén számára fontos karrierlépés lehet a külföldi tapasztalatszerzés, ugyanakkor nyilvánvaló vállalati érdek is, hogy ez a lépés megtörténjen. A cégnek pedig érdeke, hogy a dolgok minél simábban menjenek, legyen szó hivatali ügyintézésről, költöztetésről vagy éppen a gyerekek számára az iskola vagy óvoda megtalálásáról.

Az ígéretes munka akár több száz vagy több ezer kilométernyire is lehet. A magyar munkavállalók mobilitása híresen alacsony volt, ami azonban az elmúlt években változóban van, egyre többen vállanak munkát olyan multinacionális cégeknél, amelyek globális karrierlehetőséget is kínálnak. Belső álláskeresési oldalaikon a világ másik részén is lehet pozícióra pályázni, de az is előfordulhat, hogy a munkavállalót üzleti szempontok miatt áthelyezik. Egy sikeres jelentkezés vagy egy ilyen döntés után, pedig máris nem kevés dilemmával találhatja magát szemben a munkavállaló. De mi mindent érdemes mérlegre tenni? Például a várható anyagi előnyöket, karrierlehetőséget szemben a családra váró relokációs kihívással és a jelenlegi kapcsolatrendszer elvesztésével.

Ahogy arról júliusban mi is hírt adtunk, tavaly 979 orvos és fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Az orvosok migrációja kapcsán kérdeztük a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökét, Dr. Dénes Tamást, aki beszélt az egészségügyi dolgozók béremeléséről és a hálapénz kérdésköréről is. Mint elmondta, van olyan régió Magyarországon, ahol a nőgyógyászat is hiányszakma, de még a nagy központoknak sincs mindig megfelelő számú altatóorvosuk.

Megtartották csütörtök este Münchenben az első úgynevezett építőipari hazatérő börzét, amelyen új munkatársakat kereső magyar vállalkozások mutatkoztak be a hazaköltözés gondolatával foglalkozó bajorországi magyar munkavállalóknak - írja az MTI.

Még nem tartunk másfél milliónál, de sok százezernél már igen. Az elvándorlás ma az egyik legaggasztóbb társadalmi probléma. Magyarország mostanra egyértelműen kivándorló országgá vált, bár az elvándorlás egy nehezen mérhető folyamat. A Társadalmi Riport 2018 című kötet egyik tanulmányában arra keresik a választ, hogy hol a helye Magyarországnak a kelet-európai régió erősödő elvándorlási folyamataiban, melyek az érzékelhető magyar sajátosságok és a magyar munkapiacon várható hatások. A tanulmány megállapításait Bernát Anikó, a TÁRKI szociológusa árnyalja, egészíti ki.

Negyvenezer magyar melós naponta kétszer lépi át az osztrák határt, mert Ausztriában az itthoni bérének a háromszorosát keresi meg - írja az Index.

Csak négy európai országban nagyobb a munkaerőhiány, mint nálunk éves - áll a Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő piaci kitekintésében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) külföldi irodáinak munkatársai 2019. június 1-jétől Budapesten folytatják tevékenységüket - írja az MTI.