„Muszáj etikus emberként végezni a munkánkat is” - az etikai érzéket, mint az izmot edzeni kell, hogy jól működjön
A kommunikáció a bizalomépítésről szól - vallja Balatoni Zsófia kommunikációs szakember, az Uniomédia PR ügynökség alapító-tulajdonosa, akit az ázsia-csendes-óceáni térség 25 legígéretesebb női kommunikációs vezetői között ismertek el. Hat éve Szingapúrban él. Hogyan változott meg a kommunikáció az elmúlt 25 évben? Miért érdemes sok szépirodalmat olvasni? És miért nem lehet sutba dobni az etikai iránytűt?
Hogyan indult el a kommunikáció irányába annak idején?
Már 25 éve vagyok a szakmában, egészen banális okból kezdtem kommunikációval foglalkozni: marketing menedzsment trainee voltam egy multinacionális vállalatnál, és mindig irigyeltem a kommunikációsokat, mert ők újságolvasással kezdhették a napot. Ez fogott meg elsőként. Szakdiplomácia szakirányon végeztem az egyetemen, így mindig is benne volt a pakliban, hogy a marketingen kívüli világ problémái is érdekeltek.
A karrierje a cégalapítástól, egészen a külföldi terjeszkedésig ívelt, úgy, hogy most már néhány éve külföldön is él, hogyan alakult ez a karrierút?
Nagyon hűséges típus vagyok, így én annál az előbb említett multinál dolgoztam a karrierem kezdetén, majd a férjemmel közösen alapítottuk meg a cégünket az Uniómédia PR ügynökséget, immár 20 éve. Én már a multinacionális cégnél is PR-ral foglalkoztam, a férjem pedig újságíró volt, úgy gondoltuk, hogy ez egy jó együttállása a csillagoknak egy kommunikációs cég elindításához. Először Magyarországon dolgoztunk, olyan vállalatoknak, akik aztán a fejlődésük során új piacokra nyitottak, és velük együtt fejlődtünk mi is. Így váltunk először regionális ügynökséggé, majd brit és amerikai projektjeink is voltak. A Covid-járvány alatt 2021-ben költöztünk Szingapúrba, ahol megalakítottuk az ügynökségcsoportunkat (Rothman&Roman), amiben a magyarországi csapat továbbra is vezető szerepet játszik.
Hogyan menedzseli vezetőként a kétlakiságot? Gondolom, a szakmai elvárások is némiképp különböznek Ázsiában, ha az alapok hasonlóak is?
A kommunikáció alapja, hogy hitelesnek, logikusnak, okosnak kell lenni mindenhol, de a helyi specialitások, a kulturális elvárások, szokások mások. Minden nap tanulok a helyi kollégáktól, ami számomra nagyon izgalmas. Egészen más például a kommunikáció stílusa Ázsiában, bizonyos dolgokban például kevésbé direktek, mint Európában megszoktuk, míg például ügyfél-ügynökség viszonylatban jóval egyenesebbek, és ez csak egy példa a sok közül.
Szerencsére egyik helytől sem kell elszakadnom, a fő lakhelyünk most Szingapúr, de a munkában Londonban és Európa többi részén, illetve Magyarországon is részt veszek. Logisztika szempontjából ez nem mindig egyszerű, de számomra fontos a jelenlét.
Mi az, amit igazán szeret a szakmában? Amit így vezetőként is igazán szeret kézben tartani?
A kommunikáció a bizalomépítésről szól. Egy jó PR szakembernek a feladata, hogy bizalmat építsen a márka, egy ember, egy vállalat iránt. Ez 25 évvel ezelőtt könnyebb feladat volt. Mára összehasonlíthatatlanul bonyolultabb lett a világ, sokkal több információ ér minket, sokkal nehezebb megmondani mi igaz és mi hazugság. A kommunikáció sokkal intenzívebb, az üzenetek megfogalmazása a világon mindenhol erősebb.
Így vállalti kommunikátorként is egyre nehezebb jól kommunikálni, mert nagy a zaj és a verseny, nagyon nehéz megtalálni azt az autentikus, őszinte, de elég erős hangot, ami át tud hatolni ezen a zajon. Ahogy változik a környezet és a piac, az folyamatos kihívást jelent, muszáj változni, fejlődni.
A feladatok is változnak, az AI megjelenésével ebben a szakmában is átterelődött a hangsúly a nagyobb hozzáadott értékű, gondolkodást igénylő feladatokra, ami egyébként nagy öröm, én ezeket a teendőket szeretem igazán. Őszintén élvezem, amikor nagyobb tanulmányt készítünk, ami kutatást és számos együttműködést igényel.
Ez a változás jelenti a szakma legnagyobb kihívását vagy van más is, ami meghatározó?
A legnagyobb kérdésnek azt látom, hogy hogyan lehet úgy kommunikálni, úgy reklámozni, hogy ennek a társadalmi hatása pozitív legyen. Minden, amit egy márka, egy cég mond, az nem csak az adott termékről szól, hanem közvetít egy képet a világról. Hogy a reklám alkotói milyen értékeket tartanak fontosnak, milyen szereplőket választanak vagy milyen szituációkat alakítanak ki. Hogyan lehet ezt úgy csinálni, hogy a kommunikáció hatásos is legyen, de közben ne szennyezze a környeztet, hanem magas etikai színvonalat testesítsen meg?
Ha a nagy port kavaró dm és Gryllus Dorka menopauza megjelenésre gondolunk, ez a helyzet is rávilágított, hogy ebben a nagyon zajos világban, amiben élünk, nagy a kísértés rá, hogy elveszítsük a józan eszünket, az etikai érzékünket, ami megmutatja, hogy mit szabad csinálni és mit nem. Teoretikusan mindenki tudja, hogy hazudni nem szép dolog, de amikor ez egy szakmai beszélgetéssé válik, akkor sok esetben előfordul, hogy ez az etikai érzék háttérbe szorul. Pedig muszáj etikus emberként végezni a munkánkat is. Aki pedig már olyan régóta van a szakmában, mint én, annak az sem mellékes, hogy milyen nyomot hagy a világban, és vajon pozitív-e az a lenyomat, amit a tevékenységemből marad? Ez elől a felelősség elől nem lehet elhajolni.
A kommunikációnak és marketingnek nagyon jelentős hatása van a mindennapokra. Új-Zélandon volt egy kutatás, amely felmérte, hogy hány marketingüzenettel találkoznak a gyerekek naponta. Az eredmény 500 feletti üzenet per nap, ami őrületes szám, és hatalmas felelősség.
Úgy érzi az ember, hogy a folyamat során ez gyakran elfelejtődik, miközben az ingerküszöb egyre feljebb kerül. Hogy lehet a határokat megtartani ebben a helyzetben? Mi segíthet?
A saját etikai iránytű nagyon fontos. Szerintem nem használjuk eleget és nem is beszélünk róla eleget. Ahhoz, hogy etikus döntéseket tudjunk hozni, ahhoz fejleszteni kell magunkat. Ehhez nagyon fontos lenne, hogy az emberek olvassanak, jó filmeket nézzenek, gondolkodjanak a világról, dolgoztassák az agyukat, olyan humanista, ma kevésbé értékelt tevékenységeket végezzenek, amik építik ezt az érzékünket. Ez is olyasmi, mint az izom, amit edzeni kell, hogy jól működjön, hogy egy éles helyzetben, megszólaljon egy vészcsengő. Erre tudatosan kell odafigyelnie az embernek, mert a világ éppen ellenkező irányba megy
.
Persze ezen kívül fontosak a szakmai szervezetek, etikai kódexek, ajánlások, amelyek irányt mutatnak, de végső döntés és felelősség mégis az egyéné.
Mit tanácsolna ebben a közegben egy fiatalnak, aki most szeretne elhelyezkedni a kommunikációs szakmában? Hogyan vértezheti fel magát?
Nem irigylem a mostani a fiatalokat, nagyon nehéz tájékozódni jelenleg a világban. Három gyerekem van, őket is arra bíztatom, hogy olvassanak, elsősorban szépirodalmat, mert szerintem ez a módja annak, hogy valakinek kialakuljon egy világlátása, kritikus gondolkodása a világról, amire ma nagy szükség van. Szingapúr ebben egyébként elöl jár, motivációs program is zajlik jelenleg az olvasás támogatására. Az olvasással pénzt lehet keresni. Naponta legalább 15 percet kell olvasni, és ezt feljegyezni egy applikációban. Nem magas egyébként az összeg, pár dollár 3-4 hét után, de az igazi cél, hogy rászoktassák az embereket az olvasásra.
Úgy vélem, egy tehetséges, kreatív fiatal számára ma is rengeteg lehetőség nyílik meg. Szorgalomra, célra, motivációra, tanulási hajlandóságra persze szükség van, hogy nyitott legyen a világra és csillogjon a szeme. Én nem féltem a fiatalokat, és nem értek egyet a Z generációt érő sok kritikával. Egy fiatalnak dolga, hogy lázadjon, másképp akarja csinálni, mint az előtte járó generációk.
Érdekes viszont, hogy még mindig problémásnak érzem a nyelvtudást. Sokan jelentkeznek hozzánk, akiket a megfelelő angoltudás hiányában nem tudunk felvenni.
Hogy áll össze egy munkanapja?
A munkanapom elég hosszú, európai és szingapúri kollégákkal egyaránt dolgozom, így az időzóna eltérések jelentősen befolyásolják a munkarendet. Régebben, gyakran előfordult, hogy tényleg reggeltől késő estig ment a munka, ma már beiktatok napközben legalább néhány óra szünetet, ha későn végzek.
Itt Szingapúrban leginkább az ügyfélkapcsolatokban veszek részt, találkozókon, eseményeken dolgozunk, mint médiáért felelős cég. Intenzív a konferencia-élet Szingapúrban, így sok eseményre járok, időnként elő is adok. Az európai ügyfelekkel és a magyar irodával itteni idő szerint 3-4-től online meetingeken tartom a kapcsolatot. Ezen kívül olvasok, írok, módosítok, anyagokat nézek át és sokat egyeztetek a kollégáimmal.
Ilyen sok kultúrával együtt dolgozva mik a legfontosabb kulturális tapasztalatok szakmai szempontból?
Nagyon sokféle kommunikációs stílus létezik. Ha más kultúrából érkező ügyféllel, szakemberrel beszélünk, néha nem könnyű eltalálni azt a megfelelő regisztert, amit a másik a leginkább ért. Például az emailezés stílusa teljesen más Ázsiában. Itt nagyon hosszúak az emailek, udvariassági formulákkal tűzdelve, míg az angolszász stílus inkább minél rövidebb, gyakorlatiasabb, a hatékonyság a cél. A másik példa az email-láncok, ami itt az ügymenet és a követhetőség alapja, hogy mindent a thread előző üzenetére válaszolva írnak le. Nem kezdenek új email folyamot egy-egy levél vagy téma kapcsán. Ezek a megszokások akár az együttműködésekben is zavart és konfliktusokat okozhatnak, ha nem vesszük őket tekintetbe. Ez nem jó vagy rossz, egyszerűen el kell fogadni, hogy mások a szokások.
Hogy látja az AI hatását a szakmára, azon túl, hogy bizonyos adminisztratív feladatokat átvesz?
Igazából senki nem tudja, mi várható. Mi is készítettünk AI ügynököket, amik nagyon hatékonnyá teszik például a médiafigyelést, a kutatások, elemzések készítését. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia komplex gondolkodási képessége még messze van attól, véleményem szerint, hogy félteni kelljen a munkánkat. A kreativitás, a kritikus gondolkodás és a döntéshozatal még a miénk.
Az AI valóban sok gyártási folyamatot meggyorsít, például a social media menedzsmentben. Ennek azonban nem az lett az eredménye, hogy kevesebbet kell dolgozni, hanem az, hogy a tartalom mennyiség sokszorosát gyártjuk le, az output elképesztő mértékben megnőtt.
Az AI a PR-nak jó hír, mert a média jelentősége felértékelődött. A mesterséges intelligencia a megbízható médiumokat helyezi előtérbe, ez azt jelenti, hogy azok a cégek lesznek a nyertesei az AI kereséseknek, akiknek hiteles, valós médiumokban valós megjelenései vannak.
Sőt fontossá vált a narratíva, a történet, ami például a SEO-ból teljesen kimaradt.
Hogyan tudja a szakma felvenni a versenyt az olyan AI tartalmakkal, amik elborítják az emberek médiatartalmait, és amire gyártók települtek rá, akik ontják magukból a minden valós alapot nélkülöző AI videókat?
Bennem van egy alap optimizmus az emberekkel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a józan észt és ítélőképességet nem lehet hosszú ideig megtéveszteni, hosszú távon becsapni. Ezeket a tartalmakat is egyre inkább ki fogják szűrni.
Nyitóképen Balatoni Zsófia
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon