A nyugdíj melletti munkavállalás szabályai
Aki elérte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 62 évet, továbbra is korlátlanul dolgozhat, vagy vállalkozhat kiegészítő tevékenységként a nyugdíja folyósítása mellett, ugyanis az öregségi nyugdíj melletti munkavégzés nem befolyásolja a nyugdíjra való jogosultságot. Aki azonban a nyugdíj folyósítása mellett munkát végez, számolnia kell azzal, hogy a megszerzett jövedelmét járulékfizetési kötelezettség terheli.
A legújabb korlátozások elsősorban az előrehozott nyugdíjasokra és a rokkant nyugdíjasokra vonatkoznak.
Előrehozott öregségi nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségei
A teljes vagy csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíjban, a korkedvezményes, korengedményes és bányász nyugdíjban részesülők, vagyis a 62 évesnél fiatalabb, munkát vállaló nyugdíjasok esetében bizonyos jövedelemszint után a nyugdíjasnak le kell mondania a nyugdíjáról.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese, ez idén 858 ezer forint. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságokhoz. Ezt követően az adóhatóság értesíti majd a nyugdíjfolyósítót.
A törvény értelmében, ha valaki az év közepén eléri a keretösszeget és esetleg év vége előtt elveszti a munkából származó jövedelmét, akkor nincs mód arra, hogy visszakapja a nyugdíját, ugyanis az ONYF csak a következő év elejétől tudja újraindítani a nyugdíj folyósítását. Érdemes tehát odafigyelni arra a bizonyos kertösszegre. A törvényben annyi enyhítés van, hogy ha valaki a keretösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor csak a decemberi nyugdíjat kell visszafizetnie.
A fent említett szabályozás csak azokra vonatkozik, akik 2007. december 31. után mentek nyugdíjba. Az ekkor már saját jogú nyugdíjasok "türelmi időt" kaptak, esetükben ez a szabály 2010. január 1-jétől lép majd életbe és csak akkor, ha 2010. január 1-jén még nem múltak el 62 évesek.
Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
2009. január 1-jétől valamennyi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynél keresőtevékenységük esetén alkalmazni kell az új szabályoknak megfelelő "kereseti korlátozás" vizsgálatát, vagyis 2009. január 1-jétől csak a kereseteket kell figyelemmel kísérni, azt, hogy a nyugdíjas rendszeresen dolgozik-e, vagy sem, már nem kell vizsgálni.
Megszűnik a nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága, ha keresőtevékenysége folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének 90 százalékát, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. Ez az összeg 2008-ban havonta 69 000 forint volt, idén pedig havi 71 500 forint. Amennyiben a rokkant nyugdíjas keresőtevékenysége nem éri el a minimálbér összegét, úgy nem lehet megszüntetni nyugdíjjogosultságát.
Őstermelők nyugdíj melletti munkalehetőségei
Amennyiben a nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő egyéb biztosítással járó jogviszonyban, például munkaviszonyban nem áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet nem folytat, úgy a 2008. január 1-jétől életbelépő nyugdíjfolyósítás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések nem érintik. A nyugdíj folyósítását - ide nem értve a rokkant nyugdíjat - nem befolyásolja az a körülmény, hogy az őstermelői tevékenységből mennyi jövedelme származik. Egyes szakértők azonban megjegyezték, hogy a törvényi szövegezés ebben az esetben nem egyértelmű.
Adózás
Az interneten már a nyugdíjas munkavállalók részére is elérhetőek a különböző bérkalkulátorok. A nyugdíjas munkavállalók nettó keresetének meghatározása különbözik az aktív korú munkavállalók nettó munkabérének meghatározásától. Ennek oka, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az adózásban, ami azt jelenti, hogy az adó meghatározásánál figyelembe kell venni, de a rá jutó adót nem kell megfizetni. Igaz, így a nyugdíj összege a 18 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozó összeget csökkenti és hatással van az adójóváírás összegére is. A számításnak két induló adata van, a bruttó munkabér és a havi átlagos nyugdíj összege. A családi kedvezményt az életkori sajátosság miatt nem veszi figyelembe a számítás. A havi átlagos nyugdíj összegének meghatározásakor azonban a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíj-kiegészítést is figyelemmel kíséri a rendszer.
A nyugdíjas munkavállalónak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli a nyugdíjast, melynek mértéke 2 százalék. A kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok pedig a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék mellett a megszerzett jövedelmüktől függetlenül havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni - ez a kötelezettség az evásokra is vonatkozik. A járulékfizetés ellentételezéseként viszont nyugdíjemelés jár a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén is. Vagyis minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,5 százalékával növeli a nyugdíj összegét.
Mivel a nyugdíj összevonandó jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát. Az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják. A személyi jövedelemadót a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.
Az új nyugdíjrendelet hatása
Az új nyugdíjrendelet hatását az egészségügyben már lehet mérni, ugyanis ebben a szektorban már készültek erre vonatkozó kimutatások. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérést kezdeményezett az új nyugdíjrendelet hatásairól 5 vidéki és 5 fővárosi kórházban. A beérkezett adatok alapján megállapították, hogy riasztóak a részeredmények. A kérdőívet kitöltők 70 százaléka a tényleges nyugdíjazást választja, és további, akár ezres nagyságrendű egészségügyi szakdolgozói elvándorlás várható a nyugdíjrendeletnek köszönhetően. Országosan jelenleg 4000 szakdolgozó hiányzik a rendszerből, amit az intézmények a nyugdíjasok visszahívásával tudtak enyhíteni.
A legújabb korlátozások elsősorban az előrehozott nyugdíjasokra és a rokkant nyugdíjasokra vonatkoznak.
Előrehozott öregségi nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségei
A teljes vagy csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíjban, a korkedvezményes, korengedményes és bányász nyugdíjban részesülők, vagyis a 62 évesnél fiatalabb, munkát vállaló nyugdíjasok esetében bizonyos jövedelemszint után a nyugdíjasnak le kell mondania a nyugdíjáról.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese, ez idén 858 ezer forint. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságokhoz. Ezt követően az adóhatóság értesíti majd a nyugdíjfolyósítót.
A törvény értelmében, ha valaki az év közepén eléri a keretösszeget és esetleg év vége előtt elveszti a munkából származó jövedelmét, akkor nincs mód arra, hogy visszakapja a nyugdíját, ugyanis az ONYF csak a következő év elejétől tudja újraindítani a nyugdíj folyósítását. Érdemes tehát odafigyelni arra a bizonyos kertösszegre. A törvényben annyi enyhítés van, hogy ha valaki a keretösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor csak a decemberi nyugdíjat kell visszafizetnie.
A fent említett szabályozás csak azokra vonatkozik, akik 2007. december 31. után mentek nyugdíjba. Az ekkor már saját jogú nyugdíjasok "türelmi időt" kaptak, esetükben ez a szabály 2010. január 1-jétől lép majd életbe és csak akkor, ha 2010. január 1-jén még nem múltak el 62 évesek.
Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
2009. január 1-jétől valamennyi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynél keresőtevékenységük esetén alkalmazni kell az új szabályoknak megfelelő "kereseti korlátozás" vizsgálatát, vagyis 2009. január 1-jétől csak a kereseteket kell figyelemmel kísérni, azt, hogy a nyugdíjas rendszeresen dolgozik-e, vagy sem, már nem kell vizsgálni.
Megszűnik a nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága, ha keresőtevékenysége folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének 90 százalékát, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. Ez az összeg 2008-ban havonta 69 000 forint volt, idén pedig havi 71 500 forint. Amennyiben a rokkant nyugdíjas keresőtevékenysége nem éri el a minimálbér összegét, úgy nem lehet megszüntetni nyugdíjjogosultságát.
Őstermelők nyugdíj melletti munkalehetőségei
Amennyiben a nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő egyéb biztosítással járó jogviszonyban, például munkaviszonyban nem áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet nem folytat, úgy a 2008. január 1-jétől életbelépő nyugdíjfolyósítás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések nem érintik. A nyugdíj folyósítását - ide nem értve a rokkant nyugdíjat - nem befolyásolja az a körülmény, hogy az őstermelői tevékenységből mennyi jövedelme származik. Egyes szakértők azonban megjegyezték, hogy a törvényi szövegezés ebben az esetben nem egyértelmű.
Adózás
Az interneten már a nyugdíjas munkavállalók részére is elérhetőek a különböző bérkalkulátorok. A nyugdíjas munkavállalók nettó keresetének meghatározása különbözik az aktív korú munkavállalók nettó munkabérének meghatározásától. Ennek oka, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az adózásban, ami azt jelenti, hogy az adó meghatározásánál figyelembe kell venni, de a rá jutó adót nem kell megfizetni. Igaz, így a nyugdíj összege a 18 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozó összeget csökkenti és hatással van az adójóváírás összegére is. A számításnak két induló adata van, a bruttó munkabér és a havi átlagos nyugdíj összege. A családi kedvezményt az életkori sajátosság miatt nem veszi figyelembe a számítás. A havi átlagos nyugdíj összegének meghatározásakor azonban a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíj-kiegészítést is figyelemmel kíséri a rendszer.
A nyugdíjas munkavállalónak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli a nyugdíjast, melynek mértéke 2 százalék. A kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok pedig a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék mellett a megszerzett jövedelmüktől függetlenül havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni - ez a kötelezettség az evásokra is vonatkozik. A járulékfizetés ellentételezéseként viszont nyugdíjemelés jár a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén is. Vagyis minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,5 százalékával növeli a nyugdíj összegét.
Mivel a nyugdíj összevonandó jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát. Az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják. A személyi jövedelemadót a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.
Az új nyugdíjrendelet hatása
Az új nyugdíjrendelet hatását az egészségügyben már lehet mérni, ugyanis ebben a szektorban már készültek erre vonatkozó kimutatások. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérést kezdeményezett az új nyugdíjrendelet hatásairól 5 vidéki és 5 fővárosi kórházban. A beérkezett adatok alapján megállapították, hogy riasztóak a részeredmények. A kérdőívet kitöltők 70 százaléka a tényleges nyugdíjazást választja, és további, akár ezres nagyságrendű egészségügyi szakdolgozói elvándorlás várható a nyugdíjrendeletnek köszönhetően. Országosan jelenleg 4000 szakdolgozó hiányzik a rendszerből, amit az intézmények a nyugdíjasok visszahívásával tudtak enyhíteni.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység