A siker titka: az orosz és a kínai nyelv tudása

Felmérések szerint a két idegen nyelvet jól beszélő pályakezdők lényegesen kedvezőbb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, mint a csak angolul, németül beszélő társaik. De nyelvek és nyelvek között is van különbség, szakemberek szerint érdemes egy diplomáciai nyelvet (angol, francia) és egy kurrensebb nyelvet választani a tanulmányok ideje alatt a biztos siker érdekében.

Bár manapság több meghirdetett szak esetében kritérium a nyelvtudás, a 2007-ben felvettek több mint fele, 51 százaléka nem rendelkezik semmilyen nyelvvizsgával és mindössze 27,9 százalékuknak van középfokú és 11,6 százalékának felsőfokú "C" típusú okmánya. Pedig az idegen nyelvtudás minden kétséget kizáróan az egyik legfontosabb kompetencia manapság nem csak a nemzetközi munkaerőpiac felé nyitóknak, de a hazai munkavállalóknak is. A diploma megszerzéséhez egyes szakokon egy középfokú "C" típusú nyelvvizsga, de sok szakon két középfokú, szakmai ismeretekkel bővített nyelvvizsga szükséges.

Nem mindegy mennyiért

Nem érdemes figyelmen kívül hagyniuk a jelentkezőknek a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál, hogy egyes egyetemeken és főiskolákon milyen nyelveket lehet hallgatni. Tapasztalatok szerint a most végzett hallgatók jelentős részénél előfordul, hogy teljesíti a tanulmányi követelményeket, sikeresen megírja és megvédi szakdolgozatát, de mégsem kapja meg oklevelét, mert hiányzik az ahhoz szükséges nyelvvizsga. A felsőoktatási tanulmányok során utoljára van lehetőségük a hallgatóknak ingyen nyelvet tanulni, így hát nem mindegy, hogy milyen a kínálat.

A felsőoktatási intézmények választásánál tehát érdemes arról tájékozódni, hogy hol, milyen kurzusokat tartanak, valamint arról, hogy ezekért fizetni kell-e vagy a beleszámít a képzésbe. Ezekre a nyílt napokon is érdemes lehet rákérdezni.

Mit érdemes tanulni?

Joó Zsuzsanna karriertanácsadó szerint a hallgatóknak érdemes azt a nyelvet választaniuk második nyelvnek, amely kapcsolódik a választott szakterületükhöz (pl. autógyártásban a japán nyelv). Hobbiból azonban nem javasolja a nyelvtanulást, mert mint fogalmazott, egy nem karbantartott nyelvtudás elfecsérelt idő és kidobott pénz az ablakon.

Hiánynyelv az orosz és a kínai

"Az ma már nem kérdés, hogy nyelvtudásra szükség van. A diplomácia nyelve az angol és a francia, e kettő közül érdemes az első nyelvet választani" - mondta Dr. Szatmári Péter, a Zsigmond Király Főiskola általános rektor-helyettese. Multinacionális cégnél a második nyelvnek érdemes az anyacég nyelvét választani, de amiben jelenleg biztosan hiány és kereslet mutatkozik az az orosz és a kínai nyelv - tette hozzá a rektor-helyettes. Népszerű az olasz és a spanyol is.

"Számtalan olyan egyetemi, főiskolai szak van, amelynél az angoltudás már evidencia, s elengedhetetlen egy második, harmadik nyelv ismerete. Kína erős gazdasági pozíciója, Oroszország fejlődése, valamint az arab országokkal való kereskedelem, a beruházások átalakították a nyelvtudás iránti keresletet. Sőt, továbbmegyek: az érintett ország, földrész kultúrájának, politikai életének, gazdaságának ismerete is szükséges a puszta nyelvtudás mellett ahhoz, hogy valóban sikeres lehessen egy nemzetközi szakon végző, vagy külföldi céghez jelentkező hallgató" - mondta Szatmári.

A diploma megszerzéséig hosszú út vezet. Érdemes már előre tájékozódni és végiggondolni, hogy mely területen szeretnének elhelyezkedni a végzősök - tanácsolja a rektor-helyettes. Multiknál fontosabb a jó nyelvtudás, mint a szakirányú végzettség, Joó Zsuzsanna szerint az angol nyelvvel mindenhol el lehet helyezkedni. A spanyol, az olasz, a francia nyelvekre is nagy még a kereslet. "A multinacionális cégeknél az figyelhető meg, hogy a szakirányú végzettség kevésbé számít, mint a jó nyelvtudás, a jó beszédkészség sokkal fontosabb."

"Kurrens nyelv az orosz és a japán a munkaerőpiacon. Ezeknek a nyelveknek az ismerete nagy előnyt jelent, hiszen kevesen beszélik. Akik ezeket a nyelveket választják és elsajátítják, határozottsággal és talpraesettséggel nagyszerű munkalehetőségeket kaphatnak. Ehhez azonban szükség van az ő aktivitásukra, fel kell keresniük a cégeket, nagykövetségeket. Utána kell járniuk a lehetőségeknek" - mondta a karriertanácsadó.

Nyelvek a felsőoktatásban

A "hiánynyelvek" oktatása jelenleg csak néhány intézményben zajlik. Választható többek között orosz nyelvi kurzus a budapesti Zsigmond Király Főiskolán, a győri Széchényi István Egyetemen (SZE), a Pannon Egyetemen, a BME-n és a Nyíregyházi Főiskolán (NYF), természetesen kizárólag kellő számú jelentkező esetén. Kínait az országban csak három-négy intézmény oktat, de ezek között van, ahol szakként és nem nyelvkurzusként lehet csak felvenni, vagy pl. a veszprémi Pannon Egyetemen csak nyelvcsoportok szerint lehet választani.

A rektor-helyettes szerint olyan szakemberekre van ma szüksége a vállalatoknak, akik beszélik a fejlődő régiók országainak nyelvét, és emellett biztosan mozognak azok kulturális-gazdasági-politikai közegében. "Például ha valaki mondjuk egy koreai bankhoz jelentkezik, elég, ha tud angolul és tanult Ázsiáról. Akkor tudni fogja, milyen szokások, normák érvényesek egy ilyen cégnél, illetve annak hazájában. Így könnyebb a munka, a tárgyalás, a válságmenedzselés, és persze a cégek is díjazzák az elért eredményeket" - mondta a rektor-helyettes.

Edupress.hu