Akik nyugdíj mellett is dolgoznak: brutális különbségek az EU-ban

Az önfoglalkoztatók (például vállalkozók, szabadúszók) sokkal nagyobb arányban maradnak aktívak a nyugdíjba vonulás után, mint más foglalkoztatási formákban dolgozók: 56,4%-uk dolgozott azt követően is, hogy megkapta első öregségi nyugdíját - mutatnak rá a 2023-as munkaerő-felmérés adatai, melyet az EU-ban élő öregségi nyugdíjasok között végeztek. Az adatok az aktív idősödés és a munkaerőpiac struktúrájának különbségeit tükrözik az EU-n belül.

Az EU-tagállamok közül a legmagasabb arányban Svédországban (98,4%), Finnországban (88,0%) és Írországban (87,7%) folytatták a munkát vagy tértek vissza a munkaerőpiacra az önfoglalkoztató nyugdíjasok. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Spanyolország (18,2%) és Görögország (20,3%) mutatta, majd Szlovénia következett (40,4%).

Nyugdíjasok, akik folytatták a munkát vagy visszatértek a munkaerőpiacra, 2023 

Magyarországon 31,7 százalékban abbahagyták a munkát az emberek, 68,3 százalékuk pedig folytatta

Az EU-ban dolgozó öregségi nyugdíjasok 57%-a részmunkaidőben dolgozott

2023-ban az 50–74 éves öregségi nyugdíjasok 10,2%-a volt foglalkoztatott, és ezen csoport jelentős része részmunkaidőben dolgozott: az EU-ban dolgozó öregségi nyugdíjasok több mint fele (57%) részmunkaidős foglalkoztatásban vett részt. Ez az arány jóval magasabb, mint a nem nyugdíjas foglalkoztatottak körében (16,2%).

A részmunkaidős foglalkoztatás az összes EU-tagállamban gyakoribb volt az öregségi nyugdíjasok körében, de az arány országonként jelentősen eltérő volt. Horvátországban volt a legmagasabb a részmunkaidős nyugdíjas munkavállalók aránya (89,4%), valamint itt volt a legnagyobb különbség a nem nyugdíjasokhoz képest (3,4%), így az eltérés elérte a 86 százalékpontot. Horvátországot Svédország (79,2%) és Belgium (78,0%) követte a részmunkaidőben dolgozó nyugdíjasok legmagasabb arányával.

Ezzel szemben Bulgáriában volt a legalacsonyabb a részmunkaidős foglalkoztatás aránya az öregségi nyugdíjasok (9,2%) és a nem nyugdíjasok (1,2%) körében is. Litvánia (19,0%) és Lettország (23,2%) szintén alacsony arányokat regisztráltak a részmunkaidőben dolgozó nyugdíjasok között.

Részmunkaidős foglalkoztatás az 50–74 éves öregségi nyugdíjasok és nem nyugdíjasok körében, 2023 (a foglalkoztatottak százalékában) kékkel az öregségi nyugdíjasok, sárgával a nem nyugdíjasok

Érdekesség, hogy Hollandiában, ahol összességében a részmunkaidős foglalkoztatás a legelterjedtebb, volt a legkisebb különbség a nyugdíjas (57,8%) és nem nyugdíjas (39,4%) részmunkaidős foglalkoztatottak aránya között.

Ez az ország munkaerőpiaci sajátosságaira utal, ahol a részmunkaidős foglalkoztatás széles körben elfogadott és támogatott.

kép: freepik

Kevés pénz, kevés esély - miért nem terjed el a részmunkaidő Magyarországon?