Alja munka jut csak a középkorú álláskeresőnek
Hiába viszonylag könnyű manapság munkát találni az erősen munkaerő-hiányos piacon, a hátrányból induló csoportok elhelyezkedési esélyei valójában alig javultak.
Ilyenek a nyugdíj előtt álló, 55-64 év közötti munkavállalók. Ha sikerül is állást találnia, egy ötvenes álláskeresőnek - ha csak nem nagyon magasan képzett és jó kapcsolatrendszerrel bír - gyakran csak képzettségén aluli munkák jutnak - írja az Abcúg. Például olyan szaktudást nem igénylő területeken, mint a takarítás vagy a konyhai kisegítés.
Így látja a veszélyeztetett korú munkavállalók helyzetét egy budapesti munkaügyi tanácsadó. A kormány ugyanis megszüntetné az 55-64 év közötti munkavállalók foglalkoztatását ösztönző, a munkáltatókat megillető járulékkedvezményt. A kedvezmény most a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkenti a bruttó munkabér 9,75 százalékával, és éves szinten 117 ezer forintot hagy az idősebbeket foglalkoztató munkaadók zsebében.
Az indoklás szerint azért szüntetné meg ezt a támogatási formát - egyébként más, főként a cafeteria juttatások körébe tartozó támogatások mellett - a kormány, mert szerinte az 55-64 éves korosztály már nem számít veszélyeztetett munkavállalói csoportnak a jelenlegi, “megváltozott munkaerő-piaci helyzetben”. Magyarul: a munkaerőhiány miatt ők is könnyű szerrel találhatnak munkát, nem kell ehhez állami ösztönző.
Munkaügyi területen dolgozó forrásuk szerint ez egy nagyon sarkított állítás. A munkája során ugyanis azt tapasztalja, ha valaki a képzettségi szintjének megfelelő állást szeretne, akkor bizony egyáltalán nincs könnyebb helyzetben most, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt, amikor még nem volt ekkora munkaerő-hiány. Ennek oka, hogy az ötvenen felüli munkavállalók nehézségei egyáltalán nem tűntek el.
Nem lett jobb az általános egészségi állapotuk, nem igazán változott a munkáltatók hozzáállása, akik továbbra sem szívesen vesznek fel védett korú munkavállalót, mondván, nehezebb lesz tőle megválni, ha mégsem válik be. És nem javult az aktív álláskeresőket a munkaerőpiacra visszasegítő szolgáltatások minősége sem - legalábbis ami ennek a korosztálynak a szükségleteit illeti. Az ötvenes álláskeresők például továbbra sem jutnak be azokra az a képzésekre, amelyeket a munkaügyi központok szerveznek, pedig ezek sokat segítenének nekik az állástalálásban.
abcug.hu
Így látja a veszélyeztetett korú munkavállalók helyzetét egy budapesti munkaügyi tanácsadó. A kormány ugyanis megszüntetné az 55-64 év közötti munkavállalók foglalkoztatását ösztönző, a munkáltatókat megillető járulékkedvezményt. A kedvezmény most a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkenti a bruttó munkabér 9,75 százalékával, és éves szinten 117 ezer forintot hagy az idősebbeket foglalkoztató munkaadók zsebében.
Az indoklás szerint azért szüntetné meg ezt a támogatási formát - egyébként más, főként a cafeteria juttatások körébe tartozó támogatások mellett - a kormány, mert szerinte az 55-64 éves korosztály már nem számít veszélyeztetett munkavállalói csoportnak a jelenlegi, “megváltozott munkaerő-piaci helyzetben”. Magyarul: a munkaerőhiány miatt ők is könnyű szerrel találhatnak munkát, nem kell ehhez állami ösztönző.
Munkaügyi területen dolgozó forrásuk szerint ez egy nagyon sarkított állítás. A munkája során ugyanis azt tapasztalja, ha valaki a képzettségi szintjének megfelelő állást szeretne, akkor bizony egyáltalán nincs könnyebb helyzetben most, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt, amikor még nem volt ekkora munkaerő-hiány. Ennek oka, hogy az ötvenen felüli munkavállalók nehézségei egyáltalán nem tűntek el.
Nem lett jobb az általános egészségi állapotuk, nem igazán változott a munkáltatók hozzáállása, akik továbbra sem szívesen vesznek fel védett korú munkavállalót, mondván, nehezebb lesz tőle megválni, ha mégsem válik be. És nem javult az aktív álláskeresőket a munkaerőpiacra visszasegítő szolgáltatások minősége sem - legalábbis ami ennek a korosztálynak a szükségleteit illeti. Az ötvenes álláskeresők például továbbra sem jutnak be azokra az a képzésekre, amelyeket a munkaügyi központok szerveznek, pedig ezek sokat segítenének nekik az állástalálásban.
abcug.hu
A hitelesség, az elfogadás, a megértés attitűdjét „létezési módként” megvalósító szülők, tanárok, vezetők jobbá tették az életet azáltal, hogy bevitték a személyközpontú megközelítést a családba, az iskolába, a munkahelyre.
Aki kérdez: Kőszegi Boglárka
Munkapszichológia - újratöltve