Álommeló helyett rémálom: soha nem volt ekkora biznisz az álláskeresők átverése

Két évvel azután, hogy kitűnő eredménnyel fejezte be egyetemi tanulmányait, Amisha Datta döbbenten szembesült azzal, hogy 4300 dollárt vesztett egy álláshirdetésnek hitt átverés miatt. 

Eszébe sem jutott, hogy őt is becsaphatják: kiváló tanulmányi eredményekkel, jó ajánlásokkal a háta mögött, és abban a hitben, hogy a LinkedIn biztonságos terep, teljesen védettnek érezte magát. A Business Insidernek elmondta, sokáig szégyellte a történteket, és azzal, hogy most elmeséli, másokat szeretne figyelmeztetni.

Hasonlóan járt Brenda Smith is, egy 56 éves, mesterfokozattal rendelkező felsőoktatási szakember. Ő körülbelül 15 000 dollárt veszített, szintén egy LinkedInen indult álláshirdetési csalás miatt.

Mindkettőjük története arra mutat rá, hogy az olcsón elérhető mesterséges intelligencia-eszközök, például a ChatGPT, valamint a kifinomult „social engineering” módszerek („pszichológiai manipulációs trükkök”) segítségével a csalók már a legképzettebb pályázókat is képesek megtéveszteni.

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) adatai szerint 2020 és 2024 között megháromszorozódott a munka- és állásközvetítői csalások bejelentett eseteinek száma, a károk összege pedig 90 millióról 501 millió dollárra nőtt.

Amisha Datta 2023-ban Detroitban élt, és részmunkaidős, távmunkában végezhető állást keresett szezonális filmes munkája mellett. A LinkedInen bukkant egy transzkripciós munkára, amelyet egy oklahomai iskolai társulás, a Five Star InterLocal Cooperative hirdetett. A pozíció életszerűnek tűnt: tanári beszédek és oktatási anyagok leiratát kellett volna készítenie.

Miután ránézett a szervezet honlapjára, a Google Mapsen ellenőrizte az irodát, és talált néhány pozitív véleményt is, beadta a jelentkezést. Rövidesen e-mailt kapott egy „toborzótól”. A feladó címe majdnem teljesen megegyezett a hivatalos címmel, csupán néhány pont helyett kötőjelek szerepeltek benne. „Azt gondoltam, biztos valami Oklahoma-dolog” – mondta később.

A jelentkezési folyamat során egy tipikus interjúkérdéseket tartalmazó kérdőívet kellett kitöltenie. Néhány órával később már a munkaszerződés is megérkezett. A dokumentum hibátlan volt, anyja is átnézte, és nem talált benne gyanús elemet.

A következő lépésben Datta-t arra kérték, hogy az ID.me azonosító szolgáltatáson keresztül igazolja magát – amit sok munkaadó valóban használ –, majd közölték vele, hogy a munkához szükséges laptopot a cég biztosítja. Néhány nap múlva kapott egy 4300 dolláros csekket, amelyet a saját bankszámlájára befizetett (azaz online feltöltötte a csekket, és a bank hozzáadta az összegét a számlájához). A "toborzók" arra kérték, hogy utalja tovább az összeget a megadott beszállítónak a laptop megvásárlására. Datta ekkor még azt hitte, hogy a cég pénzét kezeli, és nem a sajátját költi.

Hamarosan azonban kiderült a csalás: a bank visszavonta a csekket, mert hamisnak bizonyult. Az addig átutalt 4300 dollár így a saját pénzéből tűnt el – a laptop pedig sosem érkezett meg.

„Nem vagy egyedül, csak bízz bennem”

Brenda Smith története szintén a LinkedInen kezdődött. 2025 elején feltöltötte önéletrajzát a Robert Half nevű ismert munkaerő-közvetítő oldalára, majd rövid időn belül üzenetet kapott egy állítólagos „rekrutertől”. A hirdetés egy valós cég, a DataAnnotation nevével futott, amely távmunkában AI-tréning feladatokat kínál.

Az első telefonbeszélgetést követően Smith átvitte a kommunikációt WhatsAppra, ahol egy „Niamh” nevű toborzó instruálta. A munka egyszerűnek tűnt: ikonokat kellett kattintgatni, ezzel segítve online termékek rangsorolását. A fizetés kriptovalutában történt, de az induláshoz előbb 100 dollárt kellett feltöltenie egy digitális pénztárcába.

Eleinte kisebb összegeket valóban megkapott, így úgy érezte, bízhat abban, hogy ez működni fog. Idővel azonban egyre nagyobb összegeket kellett előre befizetnie, hogy jogosult legyen a „nagyobb kifizetésekre”. Niamh közben barátságos üzenetekkel tartotta fenn a kapcsolatot, képeket küldött magáról és „kislányáról”, ezzel is erősítve a hitelességet.

Amikor Smith jelezte, hogy ki szeretne szállni, hetekig hitegették. Végül, amikor teljesen elzárkózott a további befizetésektől, már nyilvánvalóvá vált: minden addigi befektetése elveszett.

A munkaerőpiac egyre inkább aranybánya a csalóknak

A szakértők szerint a jelenség nem fog csillapodni. A mesterséges intelligencia megjelenésével a csalók egyre hitelesebb hamis dokumentumokat, weboldalakat és személyazonosságokat képesek gyártani. Lisa Plaggemier, a National Cybersecurity Alliance ügyvezetője szerint:

Minél több a munkanélküli, annál jobban megy a csalóknak. Ők a kétségbeesésből élnek.

A LinkedIn alelnöke, Oscar Rodriguez közölte: a platform proaktívan törli a hamis fiókok többségét, és újabban a toborzói profilokat kötelezően ellenőrzik. Ennek ellenére a csalók sokszor valós cégek nevével visszaélve, regisztrált vállalkozások mögé bújva építik fel bonyolult csapdáikat.

Datta számára a történet további következményekkel járt: hónapokkal később az amerikai adóhatóság (IRS) is megkereste, mert valaki hamis adóbevallást nyújtott be a nevében. A rendőrségi jegyzőkönyvről kiderült, hogy a bejelentését a helyi rendőr soha nem rögzítette hivatalosan.

„Nemcsak a pénzemet vették el, hanem a személyazonosságomat is megpróbálták ellopni” – mondta. Végül a családja tudott segíteni, és a történtek adták az indíttatást, hogy jogi pályára lépjen. 

kép: freepik

"Szellemállásoktól" hemzsegnek az állásportálok - de mi értelme a kamu álláshirdetéseknek?

- olvassa el korábbi cikkünket!