A készségalapú felvétel évek óta a toborzás megújulásának ígérete, a mindennapi gyakorlatban azonban csak lassan nyer teret. Egy friss nemzetközi kutatás szerint a munkáltatók többsége továbbra is a végzettséget és a munkatapasztalatot tekinti biztos kapaszkodónak, miközben a valódi tudás egységes és megbízható mérése továbbra is komoly kihívás.

Egy friss kutatás szerint az önéletrajzban feltüntetett hobbik az első szűrésnél is döntőek lehetnek – és nem mindegy, mit árulnak el rólunk. A videójáték például a munkáltatók szemében gyakran negatív sztereotípiákat aktivál, és akár ronthatja is az esélyeket. Mikor hátrány, és mikor lehet mégis előny egy hobbi?

Dél-Koreában a munkaerőpiacon a megjelenés sokszor kimondatlan, mégis döntő elvárás: az álláspályázatokhoz gyakran kötelező a fotó, a külső pedig befolyásolja az interjúesélyeket. A globálisan ünnepelt K-Beauty mögött így egy olyan rendszer rajzolódik ki, ahol a szépség befektetéssé, az esély pedig megvásárolható erőforrássá válik.

A szakértők szerint a mesterséges intelligencia eddig még nem szüntette meg a belépő szintű állásokat, de hatalmas tehetséghiányt okozhat, amelyet nehéz lesz leküzdeni.

2026-ban egyre többen keresnek majd új állást, miközben a munkaerőpiacon nő a verseny. A LinkedIn legfrissebb listája szerint az AI-hoz kapcsolódó pozíciók iránt ugrott meg leginkább a kereslet – de nem csupán technológiai szakembereknek kínálnak lehetőséget.

Már magyar cégek is AI-megoldásokat használnak a teljes toborzási folyamatban: az automatizált social media kampányokból érkező jelölteket AI szűri elő az ATS-rendszerekben. Az eredmény drámai: 300 önéletrajz feldolgozása 30 óra helyett kevesebb mint 1 órát vesz igénybe. A 30:1 arányú hatékonyságnövekedés pedig a minőségi kapcsolattartásra szabadít fel időt.

A magyar vezetői munkaerőpiac éles versenybe fordult: miközben kevesebb a nyitott felsővezetői pozíció, egyre több tapasztalt szakember jelenik meg álláskeresőként. A cégek ma már nem csupán egy új vezetőt, hanem stabilitást, irányt és hosszú távú jövőképet keresnek – ezért vált a fejvadászat stratégiai jelentőségű folyamattá.

Egy brit újságírónő férfiként kezdett posztolni a LinkedInen – az elérései pedig azonnal az egekbe szöktek. A kísérlet szerint ugyanaz a bejegyzés férfi profillal többszörös láthatóságot kapott, míg a női profillal jóval kevesebb emberhez jutott el. A jelenség újra felveti a kérdést: tényleg máshogy kezeli a platform a női és a férfi felhasználókat?

Egy felmérés szerint a magyar cégek 48%-a napi szinten küzd a fizikai munkavállalók megbízhatatlanságával: sokan már az interjúra sem jönnek el, vagy rövid időn belül távoznak. A HR-szakemberek szerint a bizalomhiány jelentősen növeli a fluktuációt és a toborzási költségeket.

James Reed, a brit Reed-csoport vezetője szerint a mesterséges intelligencia forradalmasítja a toborzást, de nem helyettesíti az emberi kapcsolatokat. Miközben az AI gyorsabban talál jelölteket, a döntés és a motiválás továbbra is a toborzók kezében marad. Reed szerint az igazi különbség ott dől el, hogy képesek vagyunk-e személyesen megszólítani az embereket.

Németországban összesen több mint 260 ezer betöltetlen álláshely várja a jelentkezőket a legkülönbözőbb ágazatokban – derül ki a Német Gazdasági Intézet friss felméréséből. A legnagyobb hiány az egészségügyben, az építőiparban, az ipari termelésben és a vendéglátásban érzékelhető, ezért a munkáltatók egyre aktívabban toboroznak külföldről is.

Mintha jégpáncél borítaná az amerikai munkaerőpiacot: hónapok óta alacsony a toborzás és az elbocsátások száma, a dolgozók pedig úgy érzik, szakmai pályájuk elakadt. A „Great Freeze”, avagy a "nagy lefagyás" korszakában a karrierek jégre kerültek, és a fejlődés helyét átvette a stagnálás. A stabilitás látszólag biztonságot ad, de valójában megrekeszti a karriereket és elfojtja a fejlődést.

A mesterséges intelligencia nem egyik napról a másikra tünteti el az állásokat, hanem lassan, de biztosan alakítja át őket. Bár sokan tartanak attól, hogy az AI elhozza a munka világának végét, a valóság jóval árnyaltabb: a legtöbb munkakörben nem a gépek veszik át az irányítást, hanem azok az emberek kerülnek előnybe, akik megtanulják okosan használni az új technológiákat.