Béremelés 2025: múlt, jelen, jövő

Kezdjük talán a legfrissebb információval a bérmegállapodással. 2016-ban már megtörtént egyszer, hogy a felek nem egy évre kötöttek megállapodást a minimálbérre vonatkozólag, és idén ismét hosszabb távra sikerült megállapodni a minimálbér mértékéről. Ennek megfelelően a minimálbér

- 2025-re 9 százalékkal  

- 2026-ra 13 százalékkal  

- 2027-re 14 százalékkal  

fog növekedni, ha a makroszintű várakozások (infláció, GDP növekedés) ezt lehetővé teszik. A kormány igyekszik a munkáltatói terhek csökkentésével ellensúlyozni a béremelés hatását a vállalati költségvetésekre, ennek egyik verziója, hogy a terheket az előző évi minimálbér után kell majd megfizetni. Ez a tervezet azt vetíti előre, hogy a minimálbér 2027-re az idei évhez mérten 40%-al fog emelkedni. A végső cél az, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó bér 50%-át.

Hol tartunk most ebben a folyamatban?

Ha a 2020-as évtől kezdődően nézzük a KSH adatait, az 50% nem elérhetetlen célkitűzés. A minimálbér átlagosan 13%-al növekedett évente, ami nagyságrendileg megegyezik a rendszeres bruttó bér átlagos növekedésével és ennek megfelelően, a minimálbér 43-45%-át tette ki a rendszeres bruttó bérnek. Ha a jelen pillanatot nézzük, akkor a KSH a szeptemberi rendszeres bruttó bért 605 100 Ft-ra becsüli, amelyhez viszonyítottan  a minimálbér 44%-os lemaradást mutat. A matematikai esély megvan tehát arra, hogy ez a cél megvalósuljon.

A gyorsuló ütemű minimálbér-emelés, szinte biztosan hatással lesz a bérpiacra, hiszen a vállalatok kénytelenek valamelyest lekövetni a bérstruktúrájukon ezt a hatást, ha nem szeretnék, hogy a kialakított bérhierarchia, vagy bérolló drasztikusan zárulni kezdjen. Erre pedig megvan az esély, mert az elemzések rámutattak arra, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak létszáma emelkedni fog, melyből következik, hogy nem mindenki tudja tartani ezeket a lépésközöket, tömörödik a bérstruktúra. 

Ha a 2024-es év eddigi adatait nézzük a rendszeres bruttó átlagkereset 12,7%-al haladta meg az előző évit, januárhoz mérten pedig 4,6%-al magasabb. 2023-ban ugyanezen időszak ( január-szeptember) 6,8%-os éven belüli emelkedést mutatott a béremelkedés dinamikája, a tavalyi évtől lassabb. 

A mintázat alapján év végére 620-625 ezer Ft körül várható a rendszeres bruttó átlagkereset, így éven belül 7,5-8% között lehet annak emelkedési üteme. 

Mi történt reálkeresetek tekintetében?

A 2024-es év eddigi adatai, szinte konstans 10% körüli emelkedést mutatott, köszönhetően az -eddig- 3,6%-os átlagos inflációnak. Azt azonban sose feledjük el, hogy az infláció csökkenése nem jelent árcsökkenést, az alacsony inflációs mérték a bázishatásnak köszönhető, tehát a reálkereset növekedése év/év alapon helytálló, de ha nagyobb időtávot nézünk, akkor véleményem szerint a 2022 augusztus -2023 szeptember közötti tartós és szignifikáns reálkereset csökkenés ledolgozása zajlik.  Ezt az is alátámasztja, hogy a kiskereskedelmi üzletek volumenváltozása továbbra is vergődik, a fizetősképes kereslet csökken, vagy stagnál. Természetesen ide lehet citálni, hogy a megtakarítási ráta viszont emelkedett, de nem abban a körben, ahol minimálbérekről és átlagos bruttó bérekről beszélgetünk. Ez támasztja alá az Egyensúly Intézet, Szegénységkutatás 2024 tanulmánya, amely rámutat arra, hogy ma 100 ezer Forint kiadás az emberek jó részének fejtörtést okoz. ( A tanulmány az alábbi linkenm olvasható el: https://egyensulyintezet.hu/szegenysegkutatas-2024/) 

A 2025-ös év inflációs előrejelzése (2,7-3,6% - MBN), a minimálbér emelés (9%) és a prognosztizált béremelési adatok (8-9%) adnak némi támpontot a jövő évi béremelés megtervezéséhez, de a végrehajtáshoz azonban más hatásokat, szempontokat is figyelembe kell és lehet venni, amelyből kiemelnék kettőt: 

- Mit diktál a piac? (és itt gondoljunk a hiányszakmákra)

- Mit bír el a büdzsé?

Az egyéni preferenciákat, teljesítményt szándékosan hagytam ki a felsorolásból, ennek oka végtelenül egyszerű. Ahogy az elmúlt években számtalan cikkben, elemzésben olvashattuk a munkaerőpiac kínálati oldala beszűkült, nem lehetett megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerőt találni a piacon. Olvashattunk, halhattunk olyan beszámolókat, ahol egy „kőműves” brigád reggel nézte meg videón, hogyan kell vakolni, és aznap már vakoltak is, egyszóval a toborzás vérverejtékes munkává vált. Logikusan következik ebből, hogy egyes szakterületeken a bérezést abszolút kereslet-kínálat határozta meg és nem az egyéni teljesítmény, kvalitás vagy képzettség. A munkaerőpiaci nyomás valamelyest enyhülni látszik, így a jövő évi béremeléskor talán ismét szerepet kaphat ez a szempont, kérdés, hogy a bérstruktúra tartása mekkora összegeket emészt majd fel, és milyen lesz a társaságok gazdasági pozíciója. A bérpiaci pozíció meghatározását ma már számtalan béradatbázis segíti, az elvi döntés ott lesz, hogy a vállalati (és nem a HR) büdzsé milyen ranglétrabéli ugrást enged meg, vagy milyen intézkedéssel ( pl hatékonyság növelése) alakítunk ki nagyobb teret a béremelésünknek. Az bizonyos, hogy amíg a munkavállalóink nem érzik azt az életszínvonalbéli emelkedést és amíg nem fordul nagyot a kocka a munkaerőpiacon, addig a bérnyomás velünk marad, így a kétszámjegyű béremelések velünk lesznek egy darabig. 

Tudja meg mennyi lesz nettóban a fizetése 2025-ben. Használja 2025-ös bérkalkulátorunkat!

Nyitókép: Pixabay