Bizonyos szakmáknál eltekinthetnek a kötelező nyelvvizsgától?
Parragh László szerint a hiányszakmák esetében elképzelhető, hogy az állam felvételi könnyítést tegyen elérhetővé.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az mfor.hu-nak nyilatkozott az egyetemi felvételi szabályokról és a kötelező nyelvvizsgáról. Azt mondta, egy nyelvet megtanulni ma nem olyan nagy dolog, ha valaki rászánja az időt, nem jelent neki gondot az egyetemi jelentkezés nyelvvizsgához kötése. Ugyanakkor eddig nem ugrott meg a nyelvvizsgára és nyelvi kurzusokra jelentkezők száma, pedig 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat.
Parragh László szerint nem kizárt, hogy a felsőoktatásba jelentkezők várható visszaesése több vidéki egyetem fennmaradását is veszélyeztetheti. Úgy látja, a szerényebb képességű diákok által megcélzott kisebb, korábban jellemzően főiskolaként működő intézményeknél lehet probléma. A kamara elnöke nem tartja elképzelhetetlennek, hogy bizonyos képzéseknél az állam felvételi könnyítést tegyen elérhetővé. „Nyilván a hiányszakmák esetében jöhet ez szóba. Több opció is van erre vonatkozóan” - jelentette ki Parragh. Mint elmondta, le kell bontani a felsőoktatás és a szakképzés közötti falat. Szerinte a szigorúbb bejutási küszöbnek nem az a célja, hogy kizárja a gyerekeket a felsőoktatásból, hanem az, hogy sikeresen el tudjanak majd helyezkedni.
„Magyarországon mindenki berzenkedik azon, hogy az elitiskolákba felvételi van. De ez mindenütt a világon így van. Mindenhol rostálnak. Ha nem a bejutás feltétele a vizsga, akkor az első évben hullanak ki a nem odavalók. A rostálás szükségszerű. Nem lehet mindenkiből Nobel-díjas tudós. Ez kegyetlenül hangzik, de ez a valóság. Amikor én egyetemet végeztem kőkemény felvételi volt, a római jog vizsgán így is kihullott a diákok fele. De ha se az iskola előtt, se a tanulmányok alatt nincs rosta, akkor majd lesz a munkahelyeken. Kit hová vesznek fel és meddig tudja megtartani az állását. Ezt nem lehet megúszni” - fejtette ki az MKIK elnöke.
mfor.hu
Parragh László szerint nem kizárt, hogy a felsőoktatásba jelentkezők várható visszaesése több vidéki egyetem fennmaradását is veszélyeztetheti. Úgy látja, a szerényebb képességű diákok által megcélzott kisebb, korábban jellemzően főiskolaként működő intézményeknél lehet probléma. A kamara elnöke nem tartja elképzelhetetlennek, hogy bizonyos képzéseknél az állam felvételi könnyítést tegyen elérhetővé. „Nyilván a hiányszakmák esetében jöhet ez szóba. Több opció is van erre vonatkozóan” - jelentette ki Parragh. Mint elmondta, le kell bontani a felsőoktatás és a szakképzés közötti falat. Szerinte a szigorúbb bejutási küszöbnek nem az a célja, hogy kizárja a gyerekeket a felsőoktatásból, hanem az, hogy sikeresen el tudjanak majd helyezkedni.
„Magyarországon mindenki berzenkedik azon, hogy az elitiskolákba felvételi van. De ez mindenütt a világon így van. Mindenhol rostálnak. Ha nem a bejutás feltétele a vizsga, akkor az első évben hullanak ki a nem odavalók. A rostálás szükségszerű. Nem lehet mindenkiből Nobel-díjas tudós. Ez kegyetlenül hangzik, de ez a valóság. Amikor én egyetemet végeztem kőkemény felvételi volt, a római jog vizsgán így is kihullott a diákok fele. De ha se az iskola előtt, se a tanulmányok alatt nincs rosta, akkor majd lesz a munkahelyeken. Kit hová vesznek fel és meddig tudja megtartani az állását. Ezt nem lehet megúszni” - fejtette ki az MKIK elnöke.
mfor.hu
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról