Bővülést várnak a foglalkoztatási paktumoktól

Miért éppen a paktumok útján?

A foglalkoztatási paktumok lényege, hogy a munkanélküliség problémáját egy-egy kisebb közigazgatási egységben (hazánkban kistérségekben) széles összefogással, a problémával foglalkozó minden érintettjének bevonásával próbálják megoldani. Így az egy-egy paktumot aláírók között mindig ott van a helyi munkaügyi központ, a kistérségi társulás, több helyi civil szervezet, több szakképző intézmény és az érintett önkormányzatok. Fontos jellemzője a foglalkoztatási paktumnak, hogy a paktum-szervezet intézkedései egymásra épülnek és koncepció, terv alapján hozzák meg őket.

Jól látni tehát, hogy a paktum nem valami új "csodaszer". Újdonsága abban áll, hogy a már megismert technikákat, módszereket, alapelveket összekapcsolják és így alkalmazzák a paktumot aláíró szervezetek, valamint hogy a helyi foglalkoztatással kapcsolatos döntések helyi szinten születnek meg. Az első magyar kistérségi foglalkoztatási paktumot létrehozó szerződést 2002 májusában írták alá. Így alakulhatott meg, európai uniós minták ismeretében, a Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum.

A hazai paktumok nagy számban akkor jöttek létre, amikor EU-s forrásból, 2004-ben támogatást lehetett kapni megalakításukra. Ezt követően 2007-ben és 2008-ban már magyar forrásból fejlesztették tovább a foglalkoztatottság bővítését szolgáló intézményrendszernek ezt a formáját.

Mire szolgál a támogatás?

A mostani, FP/2008-8249 jelű OFA felhívás a program célját a következőképpen határozza meg. "A program átfogó eleme a formálisan már létrehozott együttműködési keretek fejlesztése és tartalommal való megtöltése, a partnerségek "motorját" képező irányító csoportok és menedzsment szervezetek működési feltételeinek javítása, az együttes szerepvállalás erősítése, a minőségi követelményeknek való megfelelés biztosítása és az éves munkaprogramokban, közös intézkedési tervekben megjelenő innovatív kezdeményezések kiemelt támogatása." A programmal azt is el szeretnék érni, hogy a támogatott paktumok számszerűsíthető eredményeket tudjanak felmutatni. Magyarán: valóban növekedjen az állásba kerülő, volt munkanélküliek száma.

A kiinduló helyzet

A meghívásos pályázat felhívásának összeállítói megjelölték azt az állapotot, amelyen sürgősen változtatni kellene. Adataik szerint ugyanis, "hazánk a népesség gazdasági aktivitását tekintve az EU 27 tagállama közül az utolsó helyek egyikén áll, a 15-64 éves népességnek csupán 57 százaléka dolgozik legálisan, ami 7 százalékkal alacsonyabb az EU-tagállamok átlagánál".

Ok a reményre

Sokan gondolják, hogy ma Magyarországon, ahol egyre több gyár bezárásáról lehet hallani, s ahol egyre kevesebb a nagy gazdasági húzóerejű beruházás, nem lehet sok javulást várni a kistérségi foglalkoztatási paktumoktól.

Pedig igazuk lehet a jelen pályázati felhívást megfogalmazóknak, amikor a következőket írják: "az Európai Unió többi tagállamának példája igazolja, hogy a modellszerűen és igényesen működtetett helyi foglalkoztatási paktumok tevékenységének foglalkoztatás bővítő és befektetési tőkét vonzó, valamint a pályázati, támogatási lehetőségeket sokkal jobban kihasználni képes szinergikus hatása kimutatható azokhoz a térségekhez viszonyítva, ahol ilyen típusú, szervezett foglalkoztatási együttműködések nem alakultak ki a helyi munkaerőpiac meghatározó jelentőségű szereplői között".

Rákóczi Piroska, HR Portal