Brutális hatása volt a koronavírusnak a 25 év alatti munkavállalókra

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legutóbbi tematikus jelentését a G7 szemlézte.

Eszerint a 25 év alatti korcsoportban a munkavállalók több mint hatoda vesztette el állását, fennmaradó részük pedig átlagosan 23 százalékkal kevesebb ideig dolgozhatott, mint a járvány előtt.

A sokkhatás hármas - állítják az ILO szakemberei. A járvány amellett, hogy megszüntetett rengeteg munkahelyet, megakasztotta az oktatási és képzési programokat, és immár azok elé is akadályokat gördít, akik most szeretnének munkahelyet váltani, vagy belépni a munkaerőpiacra.

A nők ráadásul a férfiaknál is nehezebb helyzetbe kerültek a Covid-19 miatt.

"Ha nem lépünk gyorsan és hatékonyan, a vírus öröksége évtizedeken át velünk marad” - idézi a G7 Guy Rydert, az ILO főigazgatóját. Ha ezt nem sikerül elkerülni, a szervezet jelentése szerint a mostani fiatalok egy jól azonosítható karanténgeneráció tagjai lesznek.

Az ILO javaslata szerint a fejlett országoknak célzott programokat kellene indítani a fiatalok képzésére és munkalehetőségeik javítására, a fejlődő országokban pedig olyan kezdeményezésekre volna szükség, amelyek révén a korcsoport tagjai nagy számban közvetlenül foglalkoztathatók.

Tavaly a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 13,6 százalék volt, magasabb, mint bármelyik másik korcsoporté. Ebből a korosztályból tavaly világszerte 267 millióan nem dolgoztak, és nem is vettek részt oktatásban vagy képzésben.

A fiatalokat részben azért érinti olyan rosszul a mostani válság, mert több mint 40 százalékuk (összesen 178 millióan) valamelyik különösen érintett ágazatban dolgozott - a kis- és nagykereskedelemben, a gépjármű-, a feldolgozóiparban, az ingatlanpiacon vagy a turisztika-vendéglátás, illetve az üzleti adminisztráció területén.