Diplomás túlkínálat a munkaerőpiacon - fordulhat a kocka?

Húsz évvel ezelőtt a diploma a biztos megélhetést és magas státuszt jelentette, mára azonban egyáltalán nem garantált, hogy egy friss diplomás probléma nélkül, a végzettségének megfelelően el tud helyezkedni. Túlkínálat alakult ki a diplomásokból a magyar munkaerőpiacon, míg a szakmunkásokból soha nem látott hiány van.

A Központi Statisztikai Hivatala (KSH) adatai szerint 2010-ben 120 százalékkal több diák szerzett diplomát, mint húsz évvel ezelőtt, míg nagyjából ugyanannyi szakmunkás hagyta el az iskolapadokat, mint 1990-ben. Mindez azt jelenti, hogy a liberálisabb felsőoktatási rendszernek köszönhetően a diplomások álláspiaca felhígult és évente 10-15-ször több diplomás kerül ki a piacra, mint amennyit a gazdaság valójában elbír.

A Workania.hu internetes állásportál felmérése szerint a mai 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be a felsőoktatásba, a középiskolai diákok 80 százaléka pedig azt tervezi, hogy a főiskolára, egyetemre jelentkezik. Mindez éves szinten több mint 50 ezer friss diplomást jelent.

Újabb divatszakmák

"A legnagyobb probléma viszont az, hogy sok hasonló végzettségű pályakezdő szerez diplomát. Az utóbbi időben ugyanis több divatszakma alakult ki. Közgazdászokból Dunát lehet rekeszteni, az értékesítés-kereskedelem területén szintén telített a piac, és ma már a bölcsészek, jogászok is nehezen helyezkednek el, vagy kénytelenek elhagyni pályájukat. A legújabb divatszakma pedig a marketing és kommunikáció" - mondta el Ficza János, a Workania sajtószóvivője.

Ezzel szemben van néhány olyan terület, ahol az évek folyamán munkaerőhiány alakult ki: az IT, gépészet és pénzügy területén inkább a diplomásoknak van hely, azonban az építő- és vendéglátóipar inkább a szakmunkásoknak kínál lehetőséget.

Mindezt alátámasztva a Workania kutatói megvizsgálták egy-egy divat- és hiányszakma munkaerőpiaci alakulását. A Workania adatbázisába megjelent álláshirdetések és önéletrajzok alapján 2008 harmadik negyedévétől folyamatosan több ember keresett állást az értékesítés és kereskedelem területén, mint ahány hirdetés volt a piacon. Ezzel szemben a gépipar területén az elmúlt egy évben az álláskeresők száma folyamatosan alacsonyabb volt az álláshirdetések számánál.

"A szakmunkásképzés klasszikus rendszere összeomlott, a képzések színvonala egyre alacsonyabb, az általános iskolákból pedig a tanulók inkább gimnáziumba, mint szakközépiskolába jelentkeznek. Így egyre kevesebb jól képzett szakmunkás kerül ki a piacra. Pedig az utóbbi időben kialakult szakember hiány a nagyobb megbecsülést hozta maga után" - tette hozzá Ficza.

Szakmunkások - hiányzik a megbecsülés

Ma a szakmunkások találnak legkönnyebben állást, a megbecsülés azonban a fizetéseken egyelőre kevésbé látszik. Míg Németországban egy jól képzett szakember fizetése akár egy nagyvállalat középvezetőjének szintjét is eléri, addig hazánkban csak lassan emelkedik a szakmunkások bére.

A Workania által működtetett Fizetesek.hu internetes bérfelmérés alapján egy asztalos havi átlagbére 123 ezer forint, a szakácsoké 126 ezer, a kőműveseké pedig átlag 130 ezer forint. Az ácsok és pékek átlag 135 ezer forintot kapnak, a vízvezeték- és villanyszerelők 145 ezret, a hegesztők és géplakatosok pedig 150 ezret. Közel ugyanennyit keres egy burkoló és egy esztergályos is, a CNC gépkezelők átlagbére pedig 178 ezer forint. Ehhez képest a főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlag 282 ezer forintos bére és az egyetemi diplomával rendelkezők bruttó 345 ezer forintos bére jelentős. A szakemberek szerint azonban mindez nem számít, hamarosan úgyis változni fog a helyzet.

"Ma már az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak. A szakmunkások bére egyelőre még nem vetekszik a diplomásokéval, de a fizetésnél fontosabb, hogy állást találjanak. A szakmunkások bére pedig folyamatosan növekszik. Ennek köszönhetően a továbbképzések és felnőttképzések szerepe megnőtt, a néhány hetes tanfolyamok hónapokkal előre tele vannak" - állítja Ficza János.