Egyre nagyobb különbségek a jövedelemszintek között

Az átlagos jövedelemcsökkenés mellett annak összetétele is jelentősen befolyásolja a lakosság fogyasztási keresletét, így a gazdasági növekedést is. A gazdagok jövedelemrugalmassága kisebb, míg a legszegényebb rétegek szinte a teljes jövedelmüket fogyasztásra költik, így egy jövedelemcsökkenés a fogyasztás radikális visszaeséséhez vezethet.

Az eredményekből az látszik, hogy az egyes jövedelmi csoportokban az egy főre jutó összeg csökkenése egyenlőtlenül alakul, legrosszabbul az alsó jövedelmi decilis jár. A 2007. évi bázist tekintve a különbség jelentősen nő a legalsó és a legfelső jövedelmi réteg között, a különbség 2010 végén 6,1 százalékpont. Az eddigi adatok szerint a gazdasági válság hatásait is ez a réteg tudta a legkevésbé kivédeni, az adórendszert érintő változások tehát a számítások szerint a legszegényebb réteg relatív pozíciójának további romlását eredményezhetik. Korábbi vizsgálatok szerint a válság következményeként növekszik a rejtett gazdaság mértéke, a lemaradók egy része feltehetően ebben a szférában jelenik meg, hogy így kompenzálni tudják reálveszteségeiket.

A Világgazdaság cikke rámutat: a jövedelmi rétegeknél kisebb lesz a differenciálódás régiók szerint, itt a legjobb és a legrosszabb pozíciójú régió (Pest megye, illetve Észak-Magyarország) közti különbség a vizsgált időszak végére 5,7 százalékponttal tért el. Ennyivel kisebb mértékben esnek tehát a fővárosi jövedelmek a három év átlagában.

Az eredmények arra világítottak rá, hogy a válság és a válságkezelő intézkedések viszonylag hátrányos helyzetbe hozzák a fiatalokat, a nyugdíjasokat és a sokgyermekes családokat, míg az aktív középkorú, kevés gyermeket eltartó korosztály relatív helyzete javulhat - olvasható a lapban.